Színvallásra kérik Gyurcsányt

Lázár János szerint Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot.

Lázár János bírálta, hogy az ítélet szerint negyven év múlva szabadlábra helyezhetik az idős embereket halálra kínzó, számos rablást és más bűncselekményt elkövető férfit. Értékelése szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, szembemegy a Büntető törvénykönyvvel, és ezzel egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulhat. Hozzátette, hogy a döntés megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt, ami elfogadhatatlan. Jelezte: Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdjen egyeztetést a Kúriával, és mérlegelje annak a lehetőségét, hogy a kormány hogyan tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.

A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést egy elítélt ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt múlt csütörtökön.

A miniszter a tájékoztatón azt is tudatta, hogy a kormány átvállal 52,3 milliárd forint, a BKV korábbi finanszírozását szolgáló hitelt a fővárostól, egyúttal kezességet vállal 60 milliárd forint összegben a 3-as metró felújításának érdekében. Elmondta: döntöttek arról, hogy a következő években a BKV mennyi pénzt kap, eszerint 2016-ban 40 milliárd, 2017-ben 37 milliárd, 2018-ban pedig 33 milliárd forintot. A számok azt jelzik – tette hozzá –, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre.

A kormány emellett azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a Fővárosi Önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet – közölte.

A Miniszterelnökség vezetője szóba hozta az Altus Zrt. EU-s megbízását is; ezzel kapcsolatban azt kérte Gyurcsány Ferenctől, tisztázza, kik a konzorciumi tagok. Azt mondta: szeretné, ha a DK elnöke is nyilatkozna, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az EU csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette, kizárta pályázatokból.

Lázár János szóvá tette azt is, hogy az Európai Bizottság Magyarországon körültekintően vizsgál minden összefonódást, azonban magára nézve ezt nem tartja kötelezőnek. Úgy ítéli meg, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, s a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte.

A kancelláriaminiszter arról is beszámolt, hogy létrejött a paksi társadalmi egyeztető tanács, amely tíz évig havonta ülésező állandó fórum lesz. Értékelése szerint a beruházást nagymértékben támogatják a környéken élők, a Kalocsánál építendő, 40 milliárd forint értékű Duna-híd pedig még több munkavállalót bekapcsol. Reális esély van arra, hogy az építkezés jövő év végén vagy 2017-ben megkezdődik – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint találkozott a paksi atomerőmű teljes menedzsmentjével, melynek tagjaival átbeszélte a kormányzati terveket, elvárásokat. Kifejtette, hogy az olcsó áram feltételeit akár úgy is megteremtenék, hogy a Paks I.-et leválasztják a Magyar Villamos Művekről. A koncepció szerint a Paks II. önálló gazdasági társaságként valósítja meg a beruházást, a létrejövő két új blokk üzemeltetését pedig azok a munkavállalók végzik, akik jelenleg is az atomerőműben dolgoznak. Őket semmilyen hátrány nem éri, sőt hatvanéves garanciát kapnak arra, hogy lesz munkahelyük – fűzte hozzá.

Lázár János azt is elmondta, hogy a vállalat három szakszervezetének képviselőivel áttekintették a 2014-es és 2015-ös bérezési helyzetet, s ezt követően azt kezdeményezte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy biztosítson 600 millió forintot az elmaradt bérekre és juttatásokra.

A szerdai kormányülésen meghallgatták Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét az állami tulajdonú gazdasági társaságok átvilágításáról – tájékoztatott a miniszter, tudatva: az ÁSZ szerint új állami menedzsmentkultúrát kell kialakítani, változtatni kell az állami cégek vezetési struktúráján, kultúráján, a társaságoknak eredményesebbnek és átláthatóbbnak kell lenniük.

A poitikus arról is tájékoztatott, hogy a kabinet jövő héten áttekinti a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét. „A kormány betekint [ ] Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe”, hogy mennyi támogatást vettek fel, és „már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni” – fogalmazott.

Lázár Jánost kérdezték egy szekszárdi fórumon mondott szavairól, amelyekkel a bürokrácia problémáira mutatott rá. Megerősítette: az építésügy, az adóeljárások és az uniós pénzek kifizetése körül elviselhetetlen terheik vannak az embereknek és a vállalkozásoknak. Leszögezte, hogy nem tartja egészségesnek azt sem, hogy a 4,2 millió munkavállalóból 1 millió az állami alkalmazott.

A miniszter úgy ítéli meg, hogy őszinte és határozott beszédet mondott, a kecskeméti főépítész kéményépítési szabályzatot firtató felszólalásakor pedig nem volt oka arra, hogy büszke legyen. Felidézte: egy 2012-es kormányrendelet szabványának csak két svájci cég felel meg. Az ügyet vizsgálják, és tárgyal a kormány a rendelet megváltoztatásáról.

Az is szóba került a sajtótájékoztatón, hogy a Miniszterelnökségnek – egy friss bírósági döntés értelmében – ki kell adnia a Századvég által készített tanulmányokat. A politikus közölte, nyilvánosságra fogják hozni a harmincezer oldalnyi dokumentumot, s ezzel párhuzamosan azt tervezik, nyilvánosságra hoznak 2006–10 közötti tanulmányokat is.

Szerdáig 57 ezer illegális határátlépés történt hazánkban, de az év végéig ez a szám elérheti a 120-130 ezret is, sőt 150 ezerre is emelkedhet – mondta Lázár János a menekültkérdésről.

Hozzátette: Magyarországon ma rosszabb a helyzet, mint Olaszországban, mivel ott az idei évben 50 ezer illegális határátlépés történt, ez a szám hazánkban már inkább a 60 ezret közelíti. Így GDP-arányosan Magyarországra hárul a legnagyobb teher az Európai Unióban – mutatott rá Lázár. A kormány azért is döntött a határzár mellett, mivel ilyen intézkedéssel más országokban hetedére csökkent a határsértések száma – tette hozzá. Részletek