Új eljárás indul Biszku Béla ügyében

Másik bírói tanácsnak kell eljárnia a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Az ítélethirdetés indoklása még tart.

A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először egy múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.

Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét, esetenként oldalakon át, változtatás nélkül. Mindeközben kevesebb figyelmet fordított a vádlott azon védekezésére, hogy nem vett részt a karhatalom létrehozásában és nem adott parancsokat.

A tábla szóvá tette azt is, hogy miután Kahler Frigyes az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel szaktanácsadónak, hogy ismerhette a kérdésről korábban kialakult véleményét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, például a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban az ítélet indoklása nem alkotott olyan zárt logikai láncolatot, amely egyértelművé tette volna, hogy Biszku Béla akaratának megfelelően zajlottak az események, a vádlott idézte elő őket. Ugyanakkor a bírói tanács elnöke megjegyezte: nem kizárt, hogy a további bizonyítás eredményre vezethet. Ehhez például tisztázni kell, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait.

A határozathirdetés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor újságíróknak azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta: amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint még évekig eltarthat az ügy, de – mint mondta – nem lenne meglepve, ha a bűnüldöző hatóságok rövidesen, egy másik eljárásban, az 1956 utáni megtorló perek befolyásolása miatt gyanúsítanák meg ügyfelét.

Magyar Gábor hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez.

Az ítélethirdetésen részt vett Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki már a döntés rendelkező részének ismertetésekor Biszku Bélára célozva fennhangon közbeszólt: „Egy napot se fog ülni!” Erre a bíróság rendreutasította a hallgatóságot. Mintegy fél óra elteltével az ellenzéki képviselő már azt kiabálta a bíróságnak: „Húzzák az időt!”, majd azt, hogy „élvezheti tovább a kommunista luxusnyugdíját a Rózsadombon”. A bíróság ezután kiküldte a tárgyalóteremből a politikust.

Biszku Béla a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta. A vádlott a tárgyalásokra többnyire tolószékben érkezett, két idősebb nőrokona kísérte, többször előfordult, hogy jelezte, rosszul hallja, nem érti az elhangzottakat. Kérésére a hétfői ítélethirdetést egy ízben negyedórára félbeszakította a bíróság.