Nem ez az egyetlen intézmény azonban, ahol a napok óta tartó meleg időjárás, illetve a kórtermi légkondicionálók hiánya miatt szenvednek a betegek. – Az egészségügyi intézményekben az alapvető működési területeken (műtő, intenzív osztály) a légkondicionálás kötelező, ugyanakkor a legtöbb helyen a járóbeteg-ellátásban és a kórtermekben ez máig nem megoldott, ezért fokozott terhelést jelenthet a betegeknek – mondta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke. A helyzetet éjszakai szellőztetéssel lehet javítani, de van, ahol így is feladják a berendezések.
Rácz Jenő hangsúlyozta azt is, hogy ilyenkor frusztráltabbak a betegek és a dolgozók is, ezért nehezen tolerálják a különböző problémákat; az intézmény dolga, hogy csökkentse a feszültséget. – Tekintettel a szűkös humán erőforrásokra, ilyenkor sincs lehetőség arra, hogy több dolgozót hívjunk be, hiszen a hétköznapi műszakok megszervezése sem mindig könnyű, de törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb konfliktus alakuljon ki.
A hőség okozta fokozott igénybevétel miatt előfordulhat, hogy bizonyos tervezett beavatkozásokat szeptemberre tolnak el, és az érintettek türelmét és megértését kérik – jelentette ki Rácz Jenő.
A Szent János Kórház arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kórtermek ablakait más hűtési módszer hiányában sötétítő függönnyel árnyékolják, a betegeket többször mosdatják, és nedves törülközőt adnak nekik, hogy azzal hűtsék magukat. A hőséghullám idején gondoskodnak arról, hogy legyen elég ásványvíz, és több hideg teát rendelnek a szolgáltató cégtől is. A kórházban a személyzet tagjai ilyenkor jobban figyelnek egymásra a baleseti kockázat csökkentése érdekében. – Ha a dolgozó nem tudja kipihenni magát a forróság miatt, elesettebbé válik, de aki segítő hivatást gyakorol, az tisztában van ezekkel a jelenségekkel, és magát is képes kontroll alatt tartani – tájékoztatott a Szent János Kórház.
Infúziós kezelés alatt álló pácienseknél szükség lehet a gyógyszer mennyiségének csökkentésére, vagy a víznek az ilyenkor szokásosnál fokozottabb pótlására. A módszerről mindig az orvos dönt, figyelembe véve a beteg egyéni állapotát – közölte érdeklődésünkre a kórház.
A pavilonos rendszerű, régi építésű kórháznak előnyei is vannak: a vastag falak miatt a kórtermek és egyéb helyiségek soha nem forrósodnak fel olyan mértékben, mint a tömbös modern épületekben. A tájékoztatás szerint a betegforgalom a János kórházban általános értelemben nem növekszik jelentősebb mértékben a hőség hatására, bizonyos betegek állapota – főképp az idősebbeké – azonban romlik ilyenkor.
Lényegesen jobb a helyzet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) székhelyén, ott ugyanis a legtöbb épületben található központi klímaberendezés, illetve a tavaly átadott csatornahő-hasznosító rendszer is segít a hűtésben. Az MH EK arról tájékoztatta lapunkat, hogy ahol nincs klíma, ott általános gyakorlat a rendszeres szellőztetés, illetve az árnyékoló reluxák, függönyök alkalmazása. Az MH EK hőségriadó esetén védőital, ventilátorok kiosztásával, a hűtőkapacitás növelésével, könnyített ruházattal és gyakoribb ágyneműcserével próbálja javítani a betegek és a dolgozók közérzetét.
A Heim Pál Gyermekkórházban a tikkasztó hőség idején gyakrabban hőmérőznek a szakdolgozók, kiemelten figyelnek a gyerekeken megjelenő, hőség miatti bőrkiütésekre és azok kezelésére. Ahogy azt Nagy Anikó főigazgató főorvos lapunknak kifejtette: a krónikus betegségben szenvedők állapotára is kiemelten odafigyelnek, és nincs olyan berendezés, amely a hőség miatt nem üzemel.
Az idősek, lázas betegek és a kisgyerekek fokozott veszélynek vannak kitéve egy-egy ilyen hőhullám alatt, és leginkább a krónikus betegségekben (hipertónia, krónikus vese- és májbetegség, cukorbetegség stb.) szenvedőket viseli meg a nagy meleg. Főképpen ájulás, mellkasi fájdalom, légszomj és kiszáradás jelentkezik a pácienseknél.
A kiszáradás miatt felléphetnek lázas állapotok, gyakoribbá válhatnak a fertőzések, valamint a vérnyomás-emelkedés. Azért, hogy a forróságot ne egy kórházi ágyban fekve kelljen átvészelni, a szakemberek javasolják az állandó folyadékpótlást, a test hűtését és a fokozott figyelmet a higiéniára. Aki teheti, ne töltsön túl hosszú időt a tűző napon, és figyeljen a megfelelő vitaminbevitelre is.