Több helyszíni ellenőrzéssel és a vizsgadolgozatok gyakoribb bekérésével fog őrködni a nyelvvizsgák tisztasága felett az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja – tudta meg lapunk. A vizsgáztatók várhatóan augusztustól számíthatnak a revizorok kiemelt figyelmére, aminek egyik fő indoka, hogy a tavaly indult diplomamentő program jelentősen megnövelte a nyelvvizsgázók számát. Ismeretes, a diplomamentő államilag támogatott idegen nyelvi kurzusokat kínál azoknak, akiknek már csak a nyelvvizsgájuk hiányzik az oklevél megszerzéséhez. A képzések végén a fiataloknak államilag elismert középfokú nyelvvizsgát kell tenniük, s akinek ez többszöri nekifutásra sem sikerül, kénytelen visszafizetni a kapott támogatást. A siker azonban nemcsak a hallgatónak, de a képzőnek is érdeke, hiszen ő is akkor jut hozzá a támogatáshoz, ha eredményt tud felmutatni, ez pedig még inkább indokolja az odafigyelést.
– A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eddig is rendszeresen ellenőrizte a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, de a növekvő létszám miatt gondolkodunk rajta, hogy gyakrabban menjünk ki szóbeliket látogatni, vagy többször kérjük be utólagos ellenőrzésre az írásbeli feladatlapokat. Nem tapasztaltunk ugyan konkrét visszaélést a diplomamentős esetekben, de valóban gyanút kelthet, ha a vizsgáztató és a vizsgázó érdekei egy oldalon vannak. Elképzelhető, hogy egyesek túl engedékenyek – magyarázta lapunknak Fazekas Márta, az akkreditációs központ vezetője. Felidézte azt is, hogy az elmúlt évek nyelvvizsgacsalási perei ugyancsak időszerűvé teszik az óvintézkedéseket. Mint lapunk is megírta, év elején tucatnyi fiatalt és két rendőrt is elmarasztalt a Fővárosi Törvényszék, mivel az illetők háromszázezer forint körüli összegért vették meg nyelvvizsgájukat. A kétezres évek legnagyobb horderejű nyelvvizsgabotrányában pedig éveken keresztül zavartalanul folyt a tesztek megoldókulcsainak értékesítése, a kérdések kiszivárogtatása.
Fazekas Márta azt mondta: szó sincs arról, hogy kifejezetten a diplomamentő programban tanulók vizsgáit figyelnék, ehelyett általánosan gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, főként a nagy forgalmú vizsgaközpontokban.
Információink szerint egyébként a létszám mellett a kiemelkedően jó eredmények is magukra vonhatták a revizorok figyelmét. Akik ugyanis a diplomamentő programban eddig megkísérelték letenni a vizsgát (e fél év végéig 1300-an próbálkoztak), 90 százalékban sikerrel jártak. Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó vizsgáztatók sokéves tapasztalata, hogy legfeljebb 60-65 százalék szokott átmenni, a mostani kilencvenszázalékos sikerességi mutató így meglepően, már-már gyanúsan magas.
Úgy tudjuk, augusztustól a vizsgák menetében is lesz némi változás: az idei évtől már hangfelvételt kell készíteni a szóbeliről, ha a vizsgázó hozzájárul. Csakhogy mivel ezt ma még sokan nem vállalják, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ bevezeti, hogy aki nem kér a magnóból, az utólag nem kap lehetőséget fellebbezésre, sőt a szokásos kétfős vizsgabizottság helyett három fő előtt kell számot adnia tudásáról.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondta: indokolt, hogy sűrűbben és újfajta módszerekkel ellenőrizzenek, de nem pusztán a visszaélések miatt. – A megnövekedett vizsgázói létszám önmagában is új követelményeket támaszt a vizsgáztatókkal szemben, hiszen adott esetben kétszer annyi vizsgázót is ugyanazon a színvonalon kell kiszolgálni. Igenis ellenőrizni kell, hogy a hallgatóknak megadják-e a szükséges feltételeket, például a megfelelő infrastruktúrát – fogalmazott, hozzátéve: ő maga nem tapasztalt ellenállást a hangfelvételek kapcsán, de hallott olyan vizsgahelyekről, ahol az esetek felében nem rögzítik a feleleteket.
Szigorítás ide vagy oda, nyelvvizsgára egyre többeknek lesz szükségük, 2020-tól ugyanis nem lehet a felsőoktatásba bekerülni középfokú nyelvtudás nélkül. Vannak, akik már felkészültek a változásokra: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában például a végzősök harmadának van nyelvvizsgája, sőt az öt évfolyamos tagozaton egyetlen diák kivételével mindenkinek. A másik végletet ugyanakkor azok alkotják, akik még a diplomaszerzés idejére sem birkóznak meg a követelménnyel: a Kecskeméti Főiskolán az oklevelek fele, Szolnokon több mint 60 százaléka „ragadt be” idén hiányos nyelvtudás miatt.
