Szigorúbban ellenőrzött nyelvvizsgák

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ plusz óvintézkedések bevezetését tartja indokoltnak jövő hónapi kezdéssel.

Csókás Adrienn
2015. 07. 29. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Információink szerint egyébként a létszám mellett a kiemelkedően jó eredmények is magukra vonhatták a revizorok figyelmét. Akik ugyanis a diplomamentő programban eddig megkísérelték letenni a vizsgát (e fél év végéig 1300-an próbálkoztak), 90 százalékban sikerrel jártak. Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó vizsgáztatók sokéves tapasztalata, hogy legfeljebb 60-65 százalék szokott átmenni, a mostani kilencvenszázalékos sikerességi mutató így meglepően, már-már gyanúsan magas.

Úgy tudjuk, augusztustól a vizsgák menetében is lesz némi változás: az idei évtől már hangfelvételt kell készíteni a szóbeliről, ha a vizsgázó hozzájárul. Csakhogy mivel ezt ma még sokan nem vállalják, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ bevezeti, hogy aki nem kér a magnóból, az utólag nem kap lehetőséget fellebbezésre, sőt a szokásos kétfős vizsgabizottság helyett három fő előtt kell számot adnia tudásáról.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondta: indokolt, hogy sűrűbben és újfajta módszerekkel ellenőrizzenek, de nem pusztán a visszaélések miatt. – A megnövekedett vizsgázói létszám önmagában is új követelményeket támaszt a vizsgáztatókkal szemben, hiszen adott esetben kétszer annyi vizsgázót is ugyanazon a színvonalon kell kiszolgálni. Igenis ellenőrizni kell, hogy a hallgatóknak megadják-e a szükséges feltételeket, például a megfelelő infrastruktúrát – fogalmazott, hozzátéve: ő maga nem tapasztalt ellenállást a hangfelvételek kapcsán, de hallott olyan vizsgahelyekről, ahol az esetek felében nem rögzítik a feleleteket.

Szigorítás ide vagy oda, nyelvvizsgára egyre többeknek lesz szükségük, 2020-tól ugyanis nem lehet a felsőoktatásba bekerülni középfokú nyelvtudás nélkül. Vannak, akik már felkészültek a változásokra: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában például a végzősök harmadának van nyelvvizsgája, sőt az öt évfolyamos tagozaton egyetlen diák kivételével mindenkinek. A másik végletet ugyanakkor azok alkotják, akik még a diplomaszerzés idejére sem birkóznak meg a követelménnyel: a Kecskeméti Főiskolán az oklevelek fele, Szolnokon több mint 60 százaléka „ragadt be” idén hiányos nyelvtudás miatt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.