Információink szerint egyébként a létszám mellett a kiemelkedően jó eredmények is magukra vonhatták a revizorok figyelmét. Akik ugyanis a diplomamentő programban eddig megkísérelték letenni a vizsgát (e fél év végéig 1300-an próbálkoztak), 90 százalékban sikerrel jártak. Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó vizsgáztatók sokéves tapasztalata, hogy legfeljebb 60-65 százalék szokott átmenni, a mostani kilencvenszázalékos sikerességi mutató így meglepően, már-már gyanúsan magas.
Úgy tudjuk, augusztustól a vizsgák menetében is lesz némi változás: az idei évtől már hangfelvételt kell készíteni a szóbeliről, ha a vizsgázó hozzájárul. Csakhogy mivel ezt ma még sokan nem vállalják, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ bevezeti, hogy aki nem kér a magnóból, az utólag nem kap lehetőséget fellebbezésre, sőt a szokásos kétfős vizsgabizottság helyett három fő előtt kell számot adnia tudásáról.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondta: indokolt, hogy sűrűbben és újfajta módszerekkel ellenőrizzenek, de nem pusztán a visszaélések miatt. – A megnövekedett vizsgázói létszám önmagában is új követelményeket támaszt a vizsgáztatókkal szemben, hiszen adott esetben kétszer annyi vizsgázót is ugyanazon a színvonalon kell kiszolgálni. Igenis ellenőrizni kell, hogy a hallgatóknak megadják-e a szükséges feltételeket, például a megfelelő infrastruktúrát – fogalmazott, hozzátéve: ő maga nem tapasztalt ellenállást a hangfelvételek kapcsán, de hallott olyan vizsgahelyekről, ahol az esetek felében nem rögzítik a feleleteket.
Szigorítás ide vagy oda, nyelvvizsgára egyre többeknek lesz szükségük, 2020-tól ugyanis nem lehet a felsőoktatásba bekerülni középfokú nyelvtudás nélkül. Vannak, akik már felkészültek a változásokra: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában például a végzősök harmadának van nyelvvizsgája, sőt az öt évfolyamos tagozaton egyetlen diák kivételével mindenkinek. A másik végletet ugyanakkor azok alkotják, akik még a diplomaszerzés idejére sem birkóznak meg a követelménnyel: a Kecskeméti Főiskolán az oklevelek fele, Szolnokon több mint 60 százaléka „ragadt be” idén hiányos nyelvtudás miatt.
