Paskai Lászlót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, mintegy háromszáz egyházmegyés pap, a ferences rend és más szerzetesrendek tagjai, a Szent Sír, a Máltai és a Szent István Lovagrend tagjai, valamint a testvéregyházak képviselői búcsúztatták a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban. A szertartáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A szentmise kezdetén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius olvasta fel Ferenc pápa részvétüzenetét. A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elődjét méltatva kiemelte: Paskai László olyan időszakban vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. „Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek” – fogalmazott.
Ez volt az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, és számos egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Paskai László esztergom-budapesti érseksége idején hozták haza és temették újra Esztergomban Mindszenty József bíborost, és két pápalátogatásra is sor került ezekben az években – idézte fel Erdő Péter.
Paskai László Krisztus hitében és szeretetében élt. Fiatalon felébredt lelkében a papi és szerzetesi hivatás. Szent Ferenc rendjében olyan kereszténységet ismert meg, amely a „nehéz időkben is kész a nagylelkűségre, a közvetlen emberi segítségre és akár a hősies önfeláldozásra is” – méltatta elődjét a bíboros.
Paskai Lászlóra mint professzorára emlékezve Erdő Péter kiemelte: a hitet és a teológiát valóban komolyan vette. Meggyőződése volt, hogy az igazságokat és a fogalmakat az adott kor és eszmerendszer összefüggésében kell érteni és magyarázni. Vallotta, hogy az igazságot kereső embernek „fegyelmezett gondolkodásra” van szüksége – fogalmazott.
Hozzátette: Paskai László kedves és közvetlen személyiség volt, alázattal viselte a kritikákat és a nemegyszer igazságtalan támadásokat is. Méltósággal és szeretettel hordozta az évek terhét, a fokozódó betegségek szenvedéseit.
Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A szegedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte és a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be. 1945 augusztusában lépett be a ferences rendbe, 1951. március 3-án szentelték pappá. 1952-ben a Hittudományi Akadémián summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot kapott.
1955-ig a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki hivatalában püspöki szertartóként teljesített szolgálatot, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított. 1965-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, és tanított a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1967-ben megbízást kapott a Hittudományi Akadémia I. számú bölcseleti tanszékének vezetésére, 1973-tól 1978-ig a budapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.
1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó, majd a következő évben veszprémi megyés püspök. 1982. április 5-én II. János Pál pápa a kalocsai érsek koadjutorává nevezte ki. 1986. július 8-án a választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, ezt a tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be.
1987. március 6-án esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, 1988. június 28-án bíborosi rangot kapott. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé változtatta, s Paskai László esztergomi érseki címe esztergom-budapesti érsek címre módosult. Ezt a tisztséget 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a 75. évet betöltött főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte.
Paskai László hétfő reggel hunyt el, életének 89. évében.
