Az EU országai egy közös menekültügyi politika kialakítása helyett inkább külön-külön „vallanak kudarcot” a menekültválság kezelésében. Erre a folyamatra „különösen bizarr példa Magyarország, ahol társadalmi közmegegyezéssé alakul az idegenellenesség” – tette hozzá a Handelsblatt szerzője.
Azt a tényt, hogy az egykori vasfüggönytől keletre fekvő államok, mint például Magyarország, ismét határkerítéseket építenek, könnyen el lehet intézni azzal, hogy csupán „átlátszó populista manőverről” van szó. De „a keserű igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Európa a maga szétzilálódott és kaotikus menekültpolitikájával önként eltemeti a határok nélküli közösség létrehozásának célját” – vélekedett Hans-Peter Siebenhaar. Megjegyezte: a vázolt folyamat révén „szükségszerűen kialakul a kerítések új Európája”, amelyben néhol – mint Magyarországon – „látható” kerítések, míg máshol – például Nagy-Britanniában – „láthatatlan” kerítések épülnek.
Hangsúlyozta: ha az uniós országoknak nem sikerül közösen kezelniük a „menekültproblémát”, akkor Európa szétesésével fenyegető helyzet áll elő, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek valamennyi tagország számára.
