Nem lesz sima ügy a 40 év utáni férfinyugdíjról szóló népszavazás

Az Alkotmánybíróságon támadták meg a zöld utat adó kúriai döntést.

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között van lehetőség.

Dessewffy Alice elmondta, hogy a Kúria döntése ellen a napokban nyújtotta be az Ab-hez alkotmányjogi panaszát magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Álláspontja szerint a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik. Egyben felhívta a figyelmet a nők társadalomban betöltött szerepére, a munkában és a családban való helytállás kettős kötelezettségére, melyet az alaptörvény is elismer.

Az ügyvéd emlékeztetett: az alkotmányjogi panasz az alaptörvény azon rendelkezése mellett, mely szerint „a nők és a férfiak egyenjogúak”, hivatkozik azokra a cikkelyekre is, melyek szerint „Magyarország a nők esélyegyenlőségi és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”, „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”, valamint „törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”.

A szakember rámutatott: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg, és éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás. A népszavazás ugyanis, amennyiben sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Ha ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul ha ezt változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Dessewffy Alice megjegyezte: az európai gyakorlatban azok az országok, amelyek a nőkre és férfiakra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítését határozták el, a jelenlegi elképzelések szerint ezt több évtized alatt valósítják meg, miközben a támadott népszavazási kérdés gyakorlatilag néhány hónapot adna rá.

Az ügyvéd elmondta, bár az alkotmányjogi vitában nem lehet érv, érdemes belegondolni a sikeres népszavazás költségvetési kihatásaiba. A nőknek mintegy fél évtizede van lehetőségük negyven év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulni. Ez idő alatt 130 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel, aminek összesen 615 milliárd forintos költségvetési kihatásai voltak. Ha ezt a lehetőséget férfiakra is kiterjesztik, már az első évben mintegy 150 ezer új nyugdíjjogosult lehet, akik 120 milliárdos többletterhet jelentenek a nyugdíjkasszának, miközben nyugdíjba vonulásuk mintegy 140 milliárd forintnyi nyugdíjjárulék-kiesést okoz. Mindez összesen 260 milliárdos kiadást jelent a költségvetés számára csupán az első évben.

Dessewffy Alice azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy sikeres népszavazás eredményeként úgy egységesítenék a nyugdíjszabályokat, hogy a nőket megfosztanák a negyven év szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségétől.

A szakember elmondta: amennyiben az Ab akár a soronkívüliségi kérelemnek, akár a rövidebb határidőkkel való határozathozatali kérésnek eleget tesz, akár már idén döntés születhet a beadványról, melyben egyúttal kérték az Ab-től az érdemi döntés megszületéséig ideiglenes intézkedésként a támadott kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését.