Százötvenmilliárd határvédelemre

Ezrek várakoznak a tranzitországokban. A kerítés felépítését semmi sem hátráltatja.

Több mint 154 milliárd forintot költött a magyar állam a schengeni határok védelmére 2011. januárja és 2015. júniusa között – tudta meg lapunk. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a pénz 74 százaléka személyi jellegű kifizetésekre ment el. 2007 és 2013 között, az Európai Unió Külső Határok Alapjának támogatásával a schengeni határok védelmére mintegy tizenhárom és fél milliárd forintot nyert Magyarország, ebből száznyolc programot bonyolítottak le. Hárommilliárd forintból, 21 helyszínen hőképfelderítő rendszert építettek ki, szintén több mint hárommilliárd forint értékben határrendészeti feladatok ellátásához szolgálati gépjárműveket vásároltak.

Tizenkét darab mobil hőképfelderítő rendszerre 900 millió forint támogatást fordítottak. A határforgalom ellenőrzésének támogatása érdekében megközelítőleg kétmilliárd forint pályázati forrásból, szoftveres rendszerfejlesztések történtek. Az informatikai eszközpark fejlesztésére további 1,8 milliárd forint ment el. A fennmaradó költségből többek között szakmai továbbképzéseket és külföldi delegációkat fizettek, kézi hőkamerákat, tűzszerészeti eszközöket vásároltak, valamint biometrikus zsiliprendszert építettek ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Tegnap egyébként Pintér Sándor belügyminiszter és Hende Csaba, a honvédelmi tárca vezetője Mórahalmon a szerb–magyar határon épülő drótakadály és kerítés munkálatairól tájékozódott. A Belügyminisztérium közlése szerint az építés a korábban meghatározott határidőnek megfelelően halad, és a „magyar államhatár augusztus 31-ig műszaki rendszerrel történő lezárását semmi nem hátráltatja”. A honvédelmi miniszter a munkaértekezleten arról beszélt, hogy a honvédség állományából létrehozott munkacsoportok a korábban szélsőségesen meleg időjárási viszonyok mellett ugyanúgy helytálltak, mint jelenleg, amikor a lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt felázott talajon kellett elvégezniük feladataikat.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere pedig azt emelte ki, hogy tapasztalataik szerint a határzár másfelé tereli a migránsokat, és nőtt az agresszivitásuk, passzív ellenállásuk. Az mindenesetre látszik, hogy a kerítés építése ellenére nem csökken az illegális határátlépők száma. Csak szombaton országszerte több mint 1600 embert fogtak el a rendőrök, legtöbbjüket ezúttal is Csongrád megyében. A roham vélhetően nem is fog apadni, hiszen Szerbiába – ahonnan hozzánk a legtöbben jönnek – csak tegnap több mint ötezer migráns érkezett.

A migránsok úgynevezett balkáni útvonala Görögországban kezdődik, ahonnan Macedóniába mennek, onnan Szerbiába, majd hozzánk. Macedónia a múlt hét végén fegyveres erővel zárta le görög határát, és igyekezett megszűrni az átlépésre jelentkezőket, ám szombaton több ezren áttörték a kordont, és bejutottak az országba. A rendőrök hiába próbálták villanógránátokkal oszlatni a tömeget, a migránsok átlépték a határt, és már tovább is indultak. Azóta a macedón hatóságok látszólag felhagytak a menekültek feltartóztatására irányuló kísérletekkel, és tegnap már újabb több száz illegális bevándorló jutott át akadály nélkül a görög–macedón határon.

Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő közben az MTI-nek arról beszélt, hogy mivel a hazánkba érkező illegális bevándorlók járványügyi veszélyt jelentenek, felmerült annak a lehetősége is, hogy törvényi eszközzel kötelezzék őket szűrővizsgálatra és bizonyos védőoltásokra. Mint mondta, a migránsok többsége olyan háborús területekről érkezik, ahol gyakran még az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak, egy vizsgálat szerint a hozzánk érkezők két százaléka fertőzött valamilyen betegséggel. A leggyakoribb fertőzések közé tartozik a hepatitis A és a C, illetve a szifilisz, de a gyermekbénulás, a szamárköhögés és a mumpsz átfertőzöttsége is sokkal nagyobb – mondta.