A politikus úgy fogalmazott: „azt gondoljuk, mi, magyarok, hogy itt szervezett dologról van szó, ami professzionálisan működik”. Hozzátette, hogy ma Európának nincs egységes válasza a menekültügy kezelésére. A műsorban – amelyet szombaton, a miniszter Szent István-napi ünnepi látogatása alkalmával rögzítettek – Trócsányi László kiemelte: Magyarország szeretné megállítani a napi 1500-1600 illegális határátlépőt.
„Jelenleg nem találunk jobb megoldást, mint azt, hogy a kerítést építsük” – szögezte le. Hozzátette, hogy a magyar közvélemény döntő többsége pozitívan fogadja a határzár építését, és úgy gondolja, hogy a határt az arra kijelölt helyeken kell átlépni. A határzárral Trócsányi László magyarázata szerint részben azt a célt szeretnék elérni, hogy a menekülők ne a Magyarországot is érintő útvonalat válasszák.
„Jelenleg ez egy bejáratott útvonalnak tűnik a migránsok szempontjából. Mi úgy gondoljuk, hogy abban a pillanatban, amikor a kerítés megépül, más útvonalat fognak választani. Ez nem azt jelenti, hogy meg fogjuk tudni őket állítani, de szeretnénk, ha ezt a térséget elkerülnék, és ne itt történjen a népvándorlás”
– mondta. Az igazságügyi miniszter magyarázata szerint a hidegháború idején elfogadott egyezmények – amelyek eredetileg a kommunista országokból kimenekülőkre vonatkoztak – „nem képesek kezelni a mai exodusokat, amikor milliós létszám hagy el egy kontinenst”.
Az illegális migráció kérdésén túl Trócsányi László kitért a vajdasági magyar kisebbség helyzetére is. Szerinte Szerbia európai uniós csatlakozása lehetőséget jelent a magyar közösség számára. „Az EU-nak csak az lehet tagja, aki a kisebbségi jogokat respektálja” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az uniós tagságra pályázó nyugat-balkáni országnak még az idén el kell készítenie egy kisebbségi akciótervet, és ezt a magyar kormány véleményezni fogja. Emellett a szerb és a magyar igazságügyi tárca között folyamatos az egyeztetés, Budapest segít Belgrádnak a csatlakozási folyamatban.
