A Munka törvénykönyve módosítása a parlament elé kerülhet

A 2012-ben hatályba lépett új Mt. még fiatal törvény, a jogalkotás nem állt meg.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke elmondta: a felmérés megerősítette azt, amit a munkaadók az elmúlt két évben a mindennapokban tapasztaltak. Az új Mt. rugalmasabb keretet teremtett a vállalatok számára, miközben nem gyengültek a munkavállalók pozíciói, nem lett nagyobb a kiszolgáltatottság – vélekedett. Eredményesebbek lehettek a vállalatok mind a válságkezelés, mind a gazdasági növekedés területén, valamint valószínűleg hozzájárult az új munkahelyek teremtéséhez is – tette hozzá.

Az MGYOSZ alelnöke kitért arra, hogy munkáltatói oldalról a törvény néhány passzusa finomításra szorul, egyebek mellett a többségi köztulajdonú cégekre vonatkozó komoly szigorítások és kötöttségek. Vélekedése szerint el kellene törölni ezt a rendelkezést, mivel az állami vállalatok is a piacon működnek, a versenyszférabeli cégekkel azonos feltételek illetik meg őket.

Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, egyetemi docens hangsúlyozta: nehéz úgy törvényt alkotni, ha se a kormányzat, se a szakszervezetek, se a munkaadói oldal nem tud határozott elvárásokat megfogalmazni a kodifikációval szemben.

A VKF-tárgyalások nyomán mindössze egy érdemleges kérdésben látszik, hogy a törvény „el van szúrva” – fogalmazott Berke Gyula. Egyedül abban alakult ki konszenzus, hogy a köztulajdonú munkáltatóknál alkalmazott, az általánostól eltérített rendelkezéseket ki kell venni a törvényből, jelentette ki.

Elmondta: a kutatás megdöbbentően alacsony szakszervezeti szervezettségi adatot mutatott, vélekedése szerint az unióban ez valószínűleg egyedülálló. Kiderült az is, hogy ambivalensen állnak hozzá a munkavállalók a kollektív munkajogi intézményekhez, a szakértő ennél egyértelműbb pozitív hozzáállást várt.

A zárókonferencia kapcsán kiadott tájékoztatás szerint a kutatás adatfelvétele során 2000 munkavállalót és 800 munkaadót személyesen kerestek meg a kérdezőbiztosok, további 5000 foglalkoztatott véleményét netes adatbázis segítségével gyűjtötték össze. Kiegészítő jelleggel 14 fókuszcsoport és 28 egyéni mélyinterjú készült, valamint a bírói gyakorlatokat, egyéni és kollektív munkaszerződéseket is elemeztek a szakértők. A kutatási körbe nem tartoztak bele a nem a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadók és munkavállalók, így például a közszférában foglalkoztatottak. A kutatás A munkáért! című projekt keretében készült, amelyhez összesen 1,6 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a Liga. A projekt négy pillérre épül: az új Munka törvénykönyve munkaadói és munkavállalói hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének elősegítése tanácsadással, a vállalkozók képzése, illetve a munka világát érintő témákban a fiatalok felkészítése tananyaggal. A hatásvizsgálat elérhető a Liganet.hu oldalon – olvasható a tájékoztatóban.