Áder János a Közös otthonunk a teremtett világ címmel kedden a Parlamentben rendezett konferencián kiemelte: a klímaváltozás tagadása, a közömbösség és a piac mindenhatóságába vetett hit egyaránt tévút.
„Csak magunknak tehetünk szemrehányást, ha a környezet védelmében cselekvők erőfeszítéseit romantikus álmodozók által okozott kellemetlenségnek vagy leküzdendő akadálynak tekintjük” – mondta.
Ferenc pápa legújabb enciklikájáról szólva kiemelte: arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekedést és fejlődést éppúgy nem lehet a biztonság feláldozásával, bolygónk kisemmizésével elérni, ahogy valódi békét sem nyerhetünk háború által.
Nem mindegy, hogy a fejlődésnek mennyi az ára és mi az eszköze – fejtette ki az államfő, aki szerint a pápai megnyilatkozás hozzásegít minket, hogy áltudományos okoskodás helyett komoly és célratörő legyen a párbeszéd, amit a légszennyezés, a hőmérséklet emelkedése vagy a tengerek savasodása révén a közéletben folytatnak.
A biztatás világos: a látszólagos és felületes döntések helyett, meg kell győzni a kétkedőket, szólni kell a közömbösökhöz – tette hozzá, kiemelve: amin mi magunk nem tudunk változtatni, annak megtételét ki kell kényszeríteni azoktól, akiknek hatalmában áll.
A természet megóvása, a környezet védelme mindannyiunk ügye, feladata és felelőssége. Nem azért, mert mindenki egyformán ért hozzá, hanem azért, mert mindenkit egyformán érint – fogalmazott.
Áder János kiemelte: a pápai enciklika közös otthonunkról, a környezetről mint „közjóról” szól. „Osztozunk a gondokon: először is a globális összefüggések miatt. Légkörünk közös. Vizeink egymásba folynak” – fogalmazott.
A környezetkárosító jelenségek hatásai nem ismernek országhatárokat – mutatott rá, hozzátéve: osztoznak nemcsak a kontinenseken átívelő következményekben, hanem az egyetemes emberi szolidaritás révén is. A környezet védelme, az ökológiai katasztrófa megakadályozása, a klímaváltozás feltartóztatása – bárhogy is szeretnék a cinikusok így beállítani – nem pusztán néhány kihaló növény- és állatfajról, hanem az emberiség megmentéséről szól – hangsúlyozta Áder János.
Az államfő idézte a pápai üzenetet, miszerint elfelejtkezünk arról, hogy mi magunk is föld vagyunk. Testünket a bolygó elemei alkotják, annak levegőjét lélegezzük be, annak vize éltet és frissít fel bennünket. Áder János azt mondta: a föld nem a birtokunk, és most bajban van. A baj nem rajtunk kívül álló okok miatt történt, a baj okozói mi magunk vagyunk.
A közös otthonról való gondolkodás középpontba állítása ezért különösen fontos – rögzítette. Kitért arra is, hogy az otthonok nem csak ostromlott várként jelennek meg az új pápai enciklikában. Az otthon az a hely, ahol még meg lehet nyerni a csatát, ahol még jóra fordulhat minden, az otthon első védvonal. Közös felelősségünkben a család a jó döntések forrása lehet – mutatott rá. Kiemelte: Ferenc pápa ezért hívja cselekedni az egész világot, és szól „minden emberhez” – mondta Áder János, aki arra kérte az egyház papjait és vezetőit, hogy az útmutatás szellemében folytassák ezeket a beszélgetéseket közösségeikben.
Az Országgyűlés elnöke szerint a természet rendje nem tartható fenn a társadalom rendje nélkül. Kövér László úgy fogalmazott: a természeti rend záloga az emberi felelősség, és az önmagunk iránti, elődeink és utódaink iránti felelősség az emberi erkölcsből fakad. Kiemelte: akik az emberek erkölcseit, illetve az ezeket meghatározó közösség – azaz családi, hitbéli, nemzeti – önazonosságát rombolják, azok a környezetet és a természetet is rombolják.
Hozzátette: a társadalmi rend alapintézménye az állam. Akik erőfölényükkel visszaélve, saját egyoldalú, vélt vagy valós hasznukra az államokat akár a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok, akár valamely embercsoport vagy eszme, vallás totális uralma vagy a Thomas Mann-i „barbárság vívmányai” nevében szétrombolják, azok káoszba taszítják a társadalmakat, káoszba sodorják az emberiséget. Szerinte ennek ma számos tünetét látják a Közel-Keletről Európába tartó népvándorlás, a felhalmozott adóssághegyek súlya alatt összeomló kormányzatok, polgárháborúk vagy kiskirályként uralkodó drog- és más maffiák formájában.
Kövér László rámutatott: a rend igazi alapja nem valamilyen absztrakt, filozófiai igazság, hanem az elfogadás, az elköteleződés, a kölcsönös ígérettétel. Elfogadták, hogy mai európai civilizációnk, s benne a magyar kultúra az antik filozófia, a zsidó-keresztény hit és a felvilágosult humanizmus alapjaira épül. Elköteleződtek az alapvető értékek, a béke, a biztonság, a jogi és politikai státus egyenlősége, a szociális biztonság, az igazságosság, a joguralom, a szabadság, a tisztességesség és a tolerancia mellett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kritikával illette az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait. Szavai szerint ezen tömörülések ideológiája a természet védelmét hangsúlyozza, ugyanakkor az ember és társadalom vonatkozásában hallani sem akarnak a természet rendjére való hivatkozásról. Ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, hogy a család egy férfi és egy nő házasságára, kapcsolatára épülő természetes közösség, vallják a természet rendje szerint az élet szentségét, a fogantatástól a természetes halálig. A zöld párti ideológia az abortusz és az eutanázia alapján ezeket támadja, és hasonlóan ellentétes állásponton vannak a drogliberalizáció területén is – mutatott rá.
