Akad hely, ahonnan már sikerült megállítanunk a bevándorlást

Térképen mutatjuk meg, hogyan vált migrációs főútvonallá Magyarország.

A jelentés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy Koszovóból az első negyedévhez képest 98 százalékkal kevesebb migráns érkezett, ami a Frontex szerint egy közös, koszovói–szerb–magyar–osztrák összefogással véghezvitt intézkedéscsomagnak köszönhető. Ismert, a migrációs hullám kezdetén rengeteg illegális határsértő koszovóit szállítottak le a rendőrök a Budapest és nyugat-európai nagyvárosok között közlekedő vonatokról.

A helyzet az érkező koszovóiak számának radikális csökkenésével sem éppen rózsás: ahogy jeleztük is, sokkal többen ékeztek a Közel-Keletről és Afrikából is, mint korábban. A vizsgált három hónap alatt (áprilistól júniusig) 52 200 migránst számoltak össze a nyugat-balkáni útvonalon. A legtöbben, húszezren Szíriából érkeztek, de az afgánok sem voltak sokkal kevesebben, belőlük 18 850-et számoltak össze. Rajtuk kívül a legtöbb migráns sorrendben Irakból és Pakisztánból jött. Ahogy azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta, az utóbbi 52 napban több mint kilencvenezren lépték át a határt.

A Frontex nyáron végzett számvetést abból a szempontból, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest mennyivel növekedett meg az illegális migránsok határátlépéseinek száma egy-egy nyugat-balkáni útvonalon fekvő ország között. Noha az augusztusi összesítés óta is sok ezren érkeztek Törökország felől, mégis érdemes összevetni a Frontex adatait a tavalyiakkal: a nyugat-balkáni szárazföldi határokon több mint hét és félszeresére nőtt a tiltott határátlépések száma.

A délről illegálisan Magyarországra lépők 11-szer annyian vannak, mint 2014-ben, gyakorlatilag mindenki Szerbiából érkezett. Déli szomszédunk egyfajta gyűjtőpontként szolgál, legnagyobb számban Bulgáriából és Macedóniából érkeznek ide migránsok. Míg Magyarország felé tízezrével haladnak tovább, addig például Románia vagy Horvátország felé csak néhány tucatnyian. Érdekes ugyanakkor, hogy a Bulgáriába Törökország felől érkező migránsok száma úgy is több mint 60 százalékkal emelkedett, hogy az unió egyik keleti végvára a határ nagyobbik részére drótkerítést épített az idei év első felében. A nyugat-balkáni útvonalat használó migránsok nagy része ugyanakkor Törökországot tengeren elhagyva, Görögországban éri el Európát és az uniót.

Ismert, a kormány a fizikai határzárral pont ezt a tömeges, illegális bevándorlást igyekszik megállítani. Ezzel azonban azt is elérheti, hogy a migránsok, megkerülve a szerb–magyar határon emelt kerítést, Horvátország felől igyekeznek belépni a schengeni övezetbe. Ahogy arról korábban már az MNO beszámolt, a horvátországi alternatív útvonal kialakulását a szakértők is reális forgatókönyvnek tartják, mivel Románia útba ejtése túl nagy kerülőt jelentene a Nyugat-Európába tartó migránsoknak.

Végh Andor, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Balkán-szakértője ugyanakkor elmondta: Horvátország és Magyarország között csak két szárazföldi határszakasz van, amit nem a Dráva választ el egymástól. Korábban már a kormány részéről tettek egyébként említést arról, hogy adott esetben Magyarország kész lezárni a horvátokkal közös határszakaszát is, csakúgy, mint a szerbiait.

Ismert, a kormány tervei szerint szeptember 15-től még inkább bekeményítenek az illegális határátlépőkkel szemben: az embercsempészek például komolyabb büntetésre, vagyonelkobzásra számíthatnak, bevethetik a katonaságot a határőrizet megerősítésére, az illegális határátlépés pedig a hónap közepétől nem szabálysértés, hanem bűncselekmény lesz. Azt azonban nem tudni, az új intézkedéseknek milyen kimenetele lesz.