Az ügyészség vádirata szerint a gyanúsítottak 2004-ben és az azt követő években előre megkoreografált, szándékos közúti baleseteket játszottak el, amelyekben vagy két autó ütközött egymással, vagy egy jármű az útszéli oszlopnak, fának csapódott. A szervezők minden ilyen esetben mentőt, rendőrt hívtak, az általában könnyű sérülteket kórházba szállíttatták, majd a törött autók, illetve a megsérült utasok kárát jelentették be a biztosítókhoz. Még az sem tartotta vissza őket, hogy a balesetek miatt szabálysértési, ritkábban büntetőeljárás indult a vétkes sofőr ellen. Az igen nagy összegű kárigényeket aztán valótlan tartalmú orvosi iratokkal, számlákkal támasztották alá, azokat az ügyintézésben jártas, jó kapcsolatokkal bíró ügyintézők vitték a biztosítókhoz, amelyek nemritkán a tízmillió forintot is meghaladó kárösszegeket utaltak ki.A pénzt a vádlottak egymás közt elosztották, nagyobb részük a szervezőkhöz, kisebb hányaduk a fiktív balesetekben vezetőként, utasként részt vevő személyekhez került. Az ügy érdekessége, hogy a 42 feltárt valótlan baleset mindegyikében aktív szerepet betöltő elsőrendű vádlott az eljárás indulása óta elérhetetlen, így a tegnapi tárgyalás is távollétében zajlott. A bujkáláshoz szükséges pénz bizonyosan rendelkezésére áll, a vádiratban rögzített 410 millió forintból szép summa kerülhetett hozzá. Az ügyet ismerő forrásunk szerint érdekes egyrészt, hogy a vádlottak mindig ugyanazt a két biztosítót keresték meg a kárigénnyel, másrészt a „sérültek” dokumentált egészségi állapotához képest is nagyságrendekkel magasabb kárösszegeket fizettek ki, egyezség alapján. Ez felveti a biztosítótársaságok munkatársainak érintettségét is, ennek ellenére egyetlen biztosítós alkalmazott vagy szakértő sincs a vádlottak padján. Az ügy a jövő héten a vádlottak meghallgatásával folytatódik, ítélet a jövő év második felében várható.
fátyolfelhő
Kicsi őszt jégesővel, kicsi nyarat zivatarokkal, de nyomokban még tavaszt is tartalmazhat a holnapi időjárás + térkép
