Magyarországon a muszlim lét évekig homályba burkolózás és a kigúnyolás között mozgott. A muszlimok a népesség kevesebb mint egy százalékát tették ki a túlnyomóan római katolikus lakosságú országban. De a Közel-Keletről és Afrikából érkezett menekültek és migránsok ezreinek érkezése ellenséges hangulatot szított az iszlámmal szemben
– írta keddi cikkében Robert Samuels, a The Washington Post újságírója. Az írásban – amelynek elkészítésében Sáling Gergő, az Origo volt főszerkesztője, aki most a Direkt 36 vezető szerkesztője, segített – természetesen előkerülnek olyan toposzok, mint az erősödő muszlimellenes (holland) szélsőjobboldal és a könnygáz bevetése a szerb határnál, valamint a magyar plakátkampány. Emellett a portálnak nyilatkoztak migránsokat segítő muszlimok is, egyikük elárulta, hogy azért is segített, mert „a magyarok jó emberek, meg kell mutatnunk nekik, hogy kik vagyunk”.
„Takarodjatok az országomból! Remélem, megölnek benneteket!” – ezt már egy szőke férfi mondta a migránsoknak a Keletinél a lap szerint. Megszólal egy olyan fejkendőt viselő lány, akit emiatt köptek le a Parlamentnél.
Sulok Szultán, a magyar muszlim közösség vezetője elmondta: a krízis óta többen járnak mecsetekbe Magyarországon, de nem imaidőben, hanem főleg magyarok kérdezgetik, hogy miért nem tiszteli az iszlám a nőket, ismernek-e terroristákat, stb.
Megszólaltatnak Nyugaton élő muszlimot is, aki buszkiránduláson vett részt Közép-Európában. Utóbbit és muszlim társát – az egyébként heterogén társaságból – folyton ellenőrizték a határokon, míg a többieket nem kérdezgették. „Úgy kezeltek, mintha menekült lennék” – mondta Momand, az afgán származású, Dániában tanuló férfi, akit társával együtt nem engedtek be Macedóniába, hanem visszafordítottak és Albániából Budapestre kellett repülniük. A megszólalók egyike, a 39 éves egyiptomi Ihab Elsherbini szerint sokan nem értik, hogy a muszlimok közt is sokan modern, felvilágosult emberek. Sokan pedig amiatt gondterheltek, hogy egyáltalán tisztelni fogják-e őket Magyarországon vagy sem, többek közt a vallási vezető, Sulok Szultán is kijelentette: „Aggódunk a jövő miatt”.
