Hét és fél órán át tárgyaltak a paksi bővítésről

Aszódi Attila hangsúlyozta: Magyarországnak hosszú távon van szüksége az atomenergiára.

MTI
2015. 09. 24. 6:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztrák résztvevőket elsősorban a hulladékkezeléssel, a sugárterheléssel és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. Számos felvetés hangzott el a Duna hőterhelésével kapcsolatosan, valamint arról is, hogy milyen mértékben tanult a magyar partner a csernobili és a fukusimai atomerőművek katasztrófáinak tapasztalataiból.Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a válaszadások során hangsúlyozta: Magyarországnak hosszú távon van szüksége az atomenergiára, hiszen az ország így képes az ellátásbiztonsági és a klímavédelmi céljait elérni, valamint így tud olcsón energiát biztosítani a magyar lakosságnak és az iparnak. Kifejtette továbbá, hogy Magyarország olyan erőművet épít, amely a legkorszerűbb biztonsági előírásokat képes teljesíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor: a beruházás kapcsán alapos hatásvizsgálati munka készült, a csaknem kétezer oldalas dokumentum mindenki számára elérhető.A kormánybiztos az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon már a tavaszi konzultációkon rengeteg emberrel találkoztak, több mint háromezren vettek részt a fórumokon.A kormánybiztos a közmeghallatáson kifejtette: ha Magyarország szén-dioxid-kibocsátás mentesen nagy mennyiségben kíván energiát előállítani, akkor az ország terepviszonyából fakadóan nem marad más megoldás, mint atomenergia-termelés.Aszódi Attila az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a bécsi nemzetközi konzultáción az eszéki fórumhoz képest jóval többen jöttek el, az antinukleáris társaságok is képviseltették magukat, nemcsak a Greenpeace, hanem más helyi szervezetek is jelen voltak. Emiatt más típusú kérdések vetődtek fel, mint a hétfői eszéki meghallgatáson, amely jellemzően nem a lakosság, hanem inkább a hatóságok, az önkormányzati képviselők és csupán néhány civilszervezet jelenléte mellett zajlott.Rávilágított: a konzultáció célja, hogy a magyar engedélyező fél, a környezetvédelmi hatóság új információkat, ötleteket, véleményeket és kérdéseket gyűjtsön, és az értékelését, a környezeti hatástanulmányt a lehető legtöbb megközelítésből el tudja készíteni.A kormánybiztos elmondta: a közmeghallgatás mérlegét az alapján készítik majd, hogy milyen további ügyeket vonnak be a vizsgálatba, és aszerint, hogy az eseménynek milyen sajtóvisszhangja volt.Magyarország 30 európai országot értesített a környezetvédelmi engedélyezési eljárásról az espoo-i egyezmény keretében. Összesen 11 ország jelezte részvételi szándékát a Paks II. beruházással kapcsolatos közmeghallgatáson, a tavasszal folytatott konzultációk 41 magyarországi állomása után ősszel nemzetközi fórumon is tovább zajlik az eszmecsere.A kormánybiztos tájékoztatása szerint a következő nemzetközi konzultációkat Romániában, Szlovéniában, Németországban és Ukrajnában tartják, ezekben az országokban folynak majd nyilvános és szakértői egyeztetések is. A teljes közmeghallgatási folyamat novemberben zárul le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.