A kutatási eredmények alapján közölte: a civilek tudják, hogy eredményes működésükhöz anyagi háttérre van szükség, de attól tartanak, hogy ha pártokkal együttműködnek, a hitelességüket tehetik kockára.
A migrációról rendezett kerekasztalon Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid aktivistája annak a véleményének adott hangot, az érkezők elleni közhangulat enyhítéséért talán úgy lehet tenni, ha sem a menedékkérőket, sem a gyűlölködőket nem tömegként, hanem egyénekként kezelik.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke azt hangsúlyozta a vitában: nem az a kérdés, hogy a hazai nélkülözőknek vagy az érkező menekülteknek segítünk, és „elképesztő aljasságnak” nevezte, hogy vannak erők, amelyek politikai tőkét kovácsolnak a válságból.
Az alkotmányosságról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Heller Ágnes filozófus azt emelte ki: Magyarországon a liberális demokrácia és jogállam három feltétele közül kettő (az intézményrendszer és az elkötelezett vezetők) a rendszerváltás idején adott volt, de a harmadik feltétel, hogy legyenek az e berendezkedés mellett elkötelezett állampolgárok, akkor sem volt meg, a vezetők pedig nem igazán tudták, milyen államot irányítanak.
Kiemelte: addig nem lépnek előre a demokratikus ellenzéki pártok, amíg híveik nem hagynak fel azzal, hogy megosztó személyiségnek nevezzék egymás vezetőit.
Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta: Magyarországon ma demokrácia van, de a rendszer autoriter irányba mutat. Az alaptörvény legitim, „még akkor is, ha nekem nem tetszik, és ezernyi probléma van vele”.
Hozzátette: ezt a rendszert a demokratikus ellenzéki erők választási győzelme esetén nem trükkökkel, hanem a rendszer szabályainak betartásával kell megváltoztatni; ehhez kell összegyűjteni a szükséges politikai erőt.
Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság alelnöke szerint napjainkban már-már az a kérdés, demokratikus jogállam van-e Magyarországon, hiszen nem az a kérdés, hogy megteremtették-e annak intézményrendszerét, hanem hogy működik-e.
