Orbán: Ha törvény lesz a kvótarendszerből, el kell fogadnunk

A miniszterelnök közölte: a horvát határ egyes részein is határzár épül.

„Ha kvótákról beszélünk, az egyfajta meghívás. Most mindenekelőtt a káosznak kell véget vetni. Nem az én dolgom a migránsok fejével gondolkodni, de ez nekik sem jó. Útban Európába az emberek 10-15 százaléka életét veszti” – jelentette ki.

A Die Welt az interjúból Orbán Viktornak azt a kijelentését emelte ki, hogy a menekültek elosztását célzó kötelező kvótarendszer terve ellentétes valamennyi európai uniós tagállam alapvető érdekeivel, és „nekünk meg kell védenünk Magyarországot. A kormányfő szerint azonban ha abból uniós törvény lesz, Magyarországnak el kell fogadnia.

Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak – jelentette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió a kvótarendszert minősített többséggel elfogadja, a miniszterelnök a Die Welt szerint azt válaszolta: „Akkor ez már törvény, és nekünk el kell fogadnunk”.

A magyar kormányfő azt mondta, csalódást okozott neki az ötlet, hogy megkurtítsák a menekültkvótákat elutasító országoknak a strukturális alapokból járó pénzeket.

„Az elmúlt években a németek nem cselekedtek így. A hatalom brutális nyelvéhez való visszatérést jelenti, ahelyett, hogy vitáznánk és megoldásokat keresnénk. A strukturális alapoknak egyébként semmi közük a szolidaritáshoz. (...) Ez nem alamizsna. Teljesen méltánytalan a kelet-európaiak megzsarolására felhasználni a kohéziós alapokat” – mondta.

A közös interjúban Orbán Viktor megerősítette, hogy szerinte a menekültek fenyegetik az európai identitást.

„Tanulmányoztuk, hogy mi történt az elmúlt években a nyugat-európai országokban. Nyugati kormányok őszinte erőfeszítései ellenére nem sikerült integrálni a muszlim közösségeket, és mi magyarok nem akarunk párhuzamos társadalmakat, mert akkor a keresztények számbelileg vesztésre állnának. Ha beengedünk muszlimokat a kontinensre, hamarosan többen lesznek, mint mi. Ez egyszerű demográfiai és matematikai kérdés, az iszlám világban korlátlan a muszlimok utánpótlása” – mondta a miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy érzékel egyfajta gyengeséget a keresztény társadalmakban. „A muszlimok erősebbek, jobban tisztelik az életet, a családot és a gyerekeket, jobban respektálják a kulturális egységet” – tette hozzá.  A miniszterelnök szerint a muszlim migránsok Európában jobb életkörülményeket akarnak, de nem akarják megváltoztatni beállítottságukat és kultúrájukat, „sok európai felül egy illúziónak”.

Arra a kérdésre, hogy tisztának akarja-e megőrizni Magyarországot, azt felelte, hogy „ez nem tisztaság kérdése. Történelmileg tekintve Magyarország talán Európa legkevertebb társadalma. De Magyarország egy keresztény nemzet.”

Azt mondta, szereti Angela Merkelnek azt a mondatát, hogy „a multikulturalizmus halott”, mert ez helyesen írta le a valóságot.

„Jogunk van arra, hogy ne kövessünk másokat minden tévúton” – szögezte le. Azt mondta, mi saját, ezeréves utunkat szeretnénk folytatni.

A Werner Faymann osztrák kancellárhoz fűződő viszonyát firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy jó a kapcsolatuk, még mindig rendszeresen beszélnek telefonon, legutóbb három napja kapott hívást osztrák kollégájától.

„Együtt kell működnünk, mi mást tehetnénk? Amikor személyesen beszéltünk, soha nem használta azokat a csúnya szavakat, amelyeket nyilvánosan mondott. Én ezt nem veszem személyesnek, ez politikai játék” – közölte.

„Én ezt nem veszem komolyan. Ez egyszerűen rossz viselkedés. Civilizált európaiak nem fejezhetik ki így a véleményüket. Az európai baloldalon egyszerű munkamegosztás működik: valakinek minden nap támadni kell a magyar miniszterelnököt. Én értem ezt a logikát. Egyik nap a román szidalmaz, másik nap a svéd, aztán az osztrák” – válaszolta arra a kérdésre, hogy „tehát nem veszi komolyan azt, hogy Faymann az európai történelem legsötétebb fejezetéhez hasonlította a menekültválságban tanúsított magatartását?”

A kérdésre, hogy elvár-e bocsánatkérést Faymanntól, Orbán azt felelte, hogy „ez sosem volt az osztrákok legerősebb oldala. (...) Az osztrákok néha bárdolatlanok. Az osztrák és román megnyilatkozások gyakran meglehetősen destruktívak”.

A kérdésre, hogy a német és osztrák határellenőrzés bevezetése által igazolva érzi-e magát, a miniszterelnök elmondta, „Magyarország uniós tagságának egyik legfurcsább története, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen tagországként komolyan vette az EU közös szabályait, mégis bíráltak bennünket. Ez nevetséges. A kérdés nem az, hogy megerősödött-e a pozícióm, hanem az, hogy még érvényben vannak-e európai egyezmények? Örülök, hogy egyre több kormányfő követi a vonalamat. Mert ez az egyetlen útja a közös életnek az EU-ban.”

Arra a kérdésre, hogy a menekültválság egzisztenciális válsággá válhat-e az Európai Unió számára, a magyar kormányfő így válaszolt: „Ennyire nem szaladnék előre, de megtörténhet. Most megoldhatjuk a problémákat, de neki kell rugaszkodnunk. Le kell mennünk Görögországba, és ott megvédeni a határt. Hat éven át tétlenül néztük, hogy a görögök nem tartják be a dublini szabályokat. Most mindannyian fizetjük az árát, hogy Görögország nem képes megvédeni külső határát. Szigorúbban be kell tartanunk a szabályokat.”

Orbán Viktor szerint a menekültkérdés kezelésére hivatott dublini szabályrendszer „a mai valóságban már nyilvánvalóan nem állja meg a helyét”, a világ megváltozott, új eszközökre van szükség.

A kérdésre, hogy mivel lehetne felváltani, azt felelte, hogy ez bonyolult ügy, „mindenesetre a felelősség és a terhek megosztására hasznos lenne bevonni olyan EU-tagjelölt országokat, mint Szerbia és Macedónia. Magyarország most meglehetősen kényelmes helyzetben van, mert úgy tűnik, mintha az áradat már nem rajta keresztül menne, de a kihívás nem tűnt el, a menekültek jönni fognak”.

A kérdésre, hogy mennyien, azt válaszolta, hogy „milliók”. „A Frontexnek jó számításai és elemzései vannak, még ha valószínűleg senki sem olvassa azokat” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint „könnyen elérheti a 100 milliót is az Európa érkező emberek száma”, ha – mint az újságíró feltételezte – közel-keleti államok összeomlásának leszünk tanúi.

„Ne felejtse el Afrikát! Ez egy globális kihívás, Európának az ENSZ-t is be kellene vonnia” – mondta.
Ezt megelőzendő nem szabad, hogy Európa részese legyen az ottani társadalmak lerombolásának. Orbán Viktor szerint „leromboltuk Irakot, Szíriában pedig a Nyugat egy nem létező ellenzéket támogatott, Aszad elnököt démonizálta”.

Szerinte azért jöttek olyan sokan a balkáni útvonalon, mert azt a benyomást keltettük, hogy az EU-ban korlátlanul fogadunk migránsokat, „sok problémához ösztönösen liberálisan viszonyulunk”.
Orbán Viktor szerint Európában probléma van a vezetéssel.

„A jelenlegi európai kultúrában nem személyekre, hanem intézményekre van testálva a vezetés. Azt a benyomást keltjük, hogy az erős vezetők veszélyesek, és a gyenge vezető a jó vezető. Ha minden jól megy, az intézményi vezetés rendben van, de válsághelyzetekben olyan vezetőkre van szükség, akik letérnek a szokott útról. Ha valaki így tesz, azt másnap a médiában veszélyes nacionalistaként bélyegzik meg” – jelentette ki. A kérdésre, hogy önmagáról beszél-e, a kormányfő nemmel válaszolt.

„Nem én vagyok az egyetlen áldozat. Európának jó vezetői vannak, de a legtöbben nem használják vezetői képességüket” – mondta.