Ül a magyar gyerek a gép előtt, mégsem lesz okosabb tőle

Feladja, ha összetettebb feladat jön szembe, ami arra utal, igen mélyek a szövegértési problémák.

BuL
2015. 09. 29. 15:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban publikálta a Kölöknet.hu oktatási szakportál a 2012-ben lefolytatott PISA-vizsgálat azon eredményeit, amely a számítógép-használat és a mért kompetenciák közötti kapcsolatot vizsgálja.Az, hogy az iskolai számítógép-használat és a tanulói teljesítmény javulása között negatív a kapcsolat, már a 2009-es PISA-vizsgálat is kimutatta. Akkor viszont pozitív kapcsolatot találtak az otthoni számítógép-használat és a teljesítmény között, amit azzal magyaráztak, hogy az iskolai környezetben nem jól használják a számítógépet, míg otthon, saját idejében és kreatív módon használva a gépet, a tanuló teljesítménye javul. Most az otthoni számítógép-használattal sem találtak már pozitív kapcsolatot. Érdekes módon még a digitális szövegértés esetén is igaz, hogy a túlzott, gyakori számítógép-használat inkább ront, mint javít.Persze azt sem jelentik ezek az adatok, hogy a számítógépre nincs szükség, és azt sem jelentik, hogy ne kellene fejleszteni az iskolai számítógépparkokat – fogalmaz a Kölöknet.hu. A részletekbe menve az oktatási portál kijelenti, a digitális szövegértés terén világviszonylatban hátul helyezkedünk el, az európai országok között pedig a legutolsó helyet szereztük meg. A most megjelent részletesebb OECD-jelentésben viszont megtudhatjuk azt is, miért is vagyunk ilyen hátul.A teszt során egy Seraing nevű belga településsel kapcsolatos kérdésekre kellett választ keresni egy fiktív, kifejezetten a vizsgálat céljából összeállított honlapon. A kérdőív adminisztrációs felületének log fájljai alapján megfigyelhették a tanulók mozgását az interneten. Megnézték, hogy milyen hosszan jutottak el a megoldásig, és milyen úton. Ez utóbbinál azt vizsgálták, mennyire célirányosan és fókuszáltan mozgott a tanuló, mennyire tudta korrigálni az esetleges téves lépéseit. A számítógépes kérdezés lehetővé tette, hogy nyomon kövessék a tanulók böngészési, klikkelési stratégiáját, az első lépéstől az utolsóig.Ez alapján négyféle lépést különböztettek meg:1. releváns,2. nem releváns, 3. téves, de korrigált, 4. téves és nem korrigált lépéseket. A kutatók a megoldásokban összességében azt nézték, hogy milyen hosszan böngészték a nebulók az oldalakat, hogy milyen gyorsak voltak a megoldásban, s hogy mennyire kitartóak, illetve ha eltévedtek az oldalakon, visszakerültek-e a helyes útra, korrigáltak-e. Magukat a feladatokat itt lehet megtekinteni.Azok a tanulók, akiknek hosszabb idő kellett még az egyszerűbb feladat megértéséhez is, azok nagy valószínűséggel szövegértési nehézséggel küszködnek. Leginkább a brazil, chilei, kolumbiai, az egyesült arab emirátusokbeli és a magyar tanulók voltak a leglassabbak az egyszerűbb feladatoknál is. Ezekben az országokban nagyobb a szövegértés terén alacsonyan teljesítők aránya is. Magyarország kissé kivétel, mert nálunk nem olyan nagy az alacsonyan teljesítők aránya a szövegértés terén, mint a többi említett országban, éppen ezért is érdekes, minek tudható be vajon, hogy olyan sok tanuló a digitális feladatok esetén el sem indult, és nem kezdett el klikkelni, ahogyan az a feladatnak megfelelően elvárható lett volna. Míg átlagosan 9 százalék volt azon tanulók aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el böngészni, nálunk ez az arány 20 százalék. Kérdés, hogy ez mennyire tudható be a rossz szövegértésnek, a motiváció hiányának vagy a technika ördögének. A másik érdekes eredmény, hogy a komplexebb feladatot hét percnél rövidebb idő alatt megoldók aránya az ausztrál, kanadai, francia és amerikai diákok között volt magas. Ugyanakkor, ha azokat a tanulókat is megnézzük, akik jóval hosszabb idő alatt, de sikeresen oldották meg a feladatot, tehát kitartóak voltak, akkor itt elsősorban a kínai tartományok, valamint Japán és Írország jeleskedett. A PISA tanulsága a szakportál szerint nemcsak a pedagógusoknak és politikusoknak szól, a szülők is odafigyelhetnek rá, hiszen rengeteg értékes tevékenység és ezáltal kompetencia is elsikkad a számítógép bűvöletében, főleg ha nem hasznos információkat keres rajta a gyerek vagy próbál valami kreatívat csinálni rajta, például programozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.