Változások a felsőoktatásban: itt az alkalmazott tudományok egyeteme

Most kezdenek az első duális hallgatók is.

A felsőoktatási államtitkárság az MTI kérésére összeállított háttéranyaga szerint a felsőoktatási törvény rögzíti a főiskola, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat, és 2017. szeptember 1-jét határozza meg az egyetem feltételeinek teljesítésére. Az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján pedig vizsgálhatják az alkalmazott tudományok egyeteme feltételeinek teljesülését.

A közösségi felsőoktatási képzési központ szabályait is tartalmazza a jogszabály. Ez nem felsőoktatási intézmény, hanem intézményi székhelyen kívüli, működési engedélye szerinti képzési területen és hallgatói létszámmal működő szervezet, amely intézménnyel kötött megállapodás alapján biztosítja az oktatás tárgyi, ingatlanhasználati feltételeit. Működési-engedélyezési eljárásnál az Oktatási Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) véleményéhez van kötve. Mostantól az OH képzés indítására irányuló eljárásában a doktori mellett a mesterképzés esetén is kötve van a MAB véleményéhez.

Az oktatásra fordított heti idő kapcsán az egyetemi, főiskolai tanárnál 8, a docensnél 10, az adjunktus, tanársegéd, mesteroktató esetében 12 órát határoz meg a törvény. Ugyanakkor két félév átlagában a tanítási idő minden oktató esetében 40 százalékkal emelhető vagy 25 százalékkal csökkenthető. Megszűnik a különbségtétel főiskolai és egyetemi adjunktus között, általános szabályként lép be az adjunktus címhez a doktori fokozat megszerzése. A főiskolai tanár és egyetemi docens esetében törölték a 10 éves oktatói tapasztalatot.

Új munkakör, a mesteroktató, alkalmazási feltétele a mesterfokozat s minimum 10 éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. Új elem, hogy a munkáltató hozzájárulásával az oktató külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató intézményben is teljesítheti munkaköri feladatait.

Életbe lép a hallgatói önkormányzat tisztségviselőire vonatkozó szabályok, és a hallgatói kompetenciamérés lehetőségének jogi szabályozása.

Újdonság, hogy idegen nyelvű képzésnél biztosítani kell, hogy az adott képzésben – térítési díj nélkül – az összes előírt kredit 10 százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat tudjon felvenni a hallgató. Azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat pedig, akik két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet augusztus 15-vel lépett életbe, a felsőoktatási intézményeknek ki kell egészíteni, módosítani kell elsősorban a hallgatói tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

A törvény módosítása szabályozza a konzisztóriumok létrehozását is. A konzisztóriumnak tagja lesz a rektor és a kancellár, további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja. A konzisztórium létrejöttének legfontosabb célja a felsőoktatási stratégia akciótervével összhangban a gazdasági szereplők becsatornázása az intézmények stratégiai döntéshozatalába. A konzisztórium tagjai delegálásának eljárását e kormányrendeletben szabályozzák.

A törvény alapján a felsőoktatásban szerezhető képesítések új jegyzéke szeptember 1-jén lépett életbe. Ezután a felsőoktatási intézmények csak e rendelet alapján kezdeményezhetnek szaklétesítést. Új eljárási szabály, hogy a létesítés előtt minden esetben ki kell kérni az oktatásért felelős miniszter álláspontját a szaklétesítés megkezdéséhez.

A képzési és kimeneti követelmények módosítása a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével, a felsőoktatási intézmények szakért felelős széles körű oktatói körével, szakértők és külső szereplők bevonásával zajlik. 2015 év végéig történik meg a képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata.  
Kitértek arra is: augusztus közepéig a felülvizsgált képzési és kimeneti követelmények első változatának mintegy kétharmada elkészült és megküldték az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére.

A munka második szakaszában, szeptember közepétől számos, az intézmények közötti és a társadalmi partnerekkel történő egyeztetést tartanak októberig, melyeket követően az év végéig várhatóan megalkotják a változásokat átvezető miniszteri rendeletet.

Egyéves előkészítő munka után, a 2015-ben az általános felvételi eljárással párhuzamosan folyó vállalati felvételi eljárást követően szeptemberben kezdik meg az első évre felvett duális hallgatók a tanulmányaikat. Az államtitkárság felhívására 21 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy indítana duális képzést 2015-ben.

A következő tanévben duális képzések 30 különböző alapszakon indulnak: műszaki, gazdaságtudományi informatikai és agrár képzési területen, s várhatóan 700-1000 hallgató kezdheti tanulmányait. A törvény idei módosításával a duális képzés lehetőségének köre bővült a szociális munka alapképzésben indítható szakkal.