Az elektronikus jegyrendszer kapujában

Budapesten a BKV-n töltött időnket fizetjük majd meg, csipkártya-leolvasós ellenőrök jönnek.

Forradalmi változást hoz 2017-től Budapest közösségi közlekedésében az elektronikus jegyrendszer bevezetése – jelentette ki lapunknak Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes. A kivitelezéssel és ötéves üzemeltetéssel együtt 91 millió eurós, azaz csaknem 28 milliárd forintos beruházásról elmondta: ez az egyik olyan nagy fejlesztés, amelyet a 2010 előtti ciklusokban csak ígérgettek.

– A rendszer alig több mint két éven belüli kiépítésével nemcsak hogy felzárkózunk Európához, de ezen a téren le is hagyjuk a többi uniós országot. Amikor ide jöttünk, Tarlós István (Fidesz– KDNP) főpolgármester programja alapján megkezdtük a budapesti tömegközlekedés megújítását, de sok más nagyberuházáshoz hasonlóan, a jegyrendszer megújításához sem találtunk használható terveket – szögezte le a főpolgármester-helyettes.

A városvezetés 2011-ben rendelte meg a koncepciót, amelyről 2012-ben döntött a Fővárosi Közgyűlés. Akkor kezdődtek meg a finanszírozási tárgyalások, és egy évvel később kötötték meg az 54,5 millió eurós hitelszerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az EBRD-vel. A fővárosi önkormányzat saját forrásból akkor 14,5 millió eurónyi összeget biztosított a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az előkészítésre. Ugyanabban az évben, 2013-ban írták ki az EBRD követelményeinek megfelelő beszerzési eljárást, amelyet a tavalyi eredményhirdetés alapján a világ egyik legnagyobb elektronikusjegyrendszer-szállítója, a német Scheidt & Bachmann (ez a társaság gyártotta a budapesti jegy- és bérletkiadó automatákat is) nyert meg a hongkongi Octopusszal közösen.

Szeneczey Balázs nem aggódik a finanszírozás miatt. – A hitelt 2017. szeptember 20-tól nyolc egyenlő részletben 2021. március 20-ig kell visszafizetni, és a fővárosi önkormányzatnak – az elmúlt időszak sajtóhíreszteléseivel szemben – megvan rá a fedezete, amelyet az éves költségvetésekben biztosítunk – tette hozzá.

A főpolgármester-helyettes szerint azonban ennél sokkal fontosabb a várható gyors megtérülés. Mint mondta, a jegyeket és a bérleteket gyakorlatilag nem lehet majd hamisítani, lehetetlenné válik a bliccelés, kényelmesebb lesz az utazás, megszűnik a bérletpénztári sorban állás. Mobiltelefonnal, telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül és az elektronikus jegyrendszerhez igazított új funkciókkal is bővülő BKK-automatáknál is megvásárolhatók lesznek a kártyák, amelyek 2018-ban fokozatosan és teljesen kiváltják a papíralapú jegyeket és bérleteket. Utóbbiak virtuálissá válnak, az eddigi napijegynél pedig bevezetik a díjplafont, amelynek lényege, hogy a rendszer egy előre meghatározott összegnél semmiképpen nem von le többet.

Az előzetes tervek szerint közel másfél millió megszemélyesített (névvel, fényképpel ellátott), illetve kilencmillió eldobható, anonim, csak sorszámot feltüntető csipkártya készül. Az első plasztiklapokat minden budapesti ingyen kapja majd.

A Scheidt & Bachmann feladata a rendszer összes hardver-szoftver elemének leszállítása, üzembe helyezése, teljes körű konfigurálása és integrálása, tesztelése, átadása, majd a fejlesztés lezárását követő öt éven át az üzemeltetése. Nemcsak a metrókon, hanem a buszokon, trolikon és a villamosokon is működni fog a rendszer. Az ellenőrök mobilkészülékekkel gyorsan ellenőrizhetik majd a kártyák érvényességét, a járművekre érintős kártyaleolvasót szerelnek föl. Legkésőbb 2017 végéig, a kivitelezés utolsó fázisában „nyílik meg” 800 beléptetőkapu a metróállomásokon és a főbb, elkeríthető HÉV-megállókban. A többi helyen a falra vagy az oszlopokra, míg a járműveken a régi jegykezelő készülékek helyére rögzítik az új érvényesítőberendezéseket.

– A Budapesten utazók számára az a legjobb hír, hogy bármely tömegközlekedési járművel megtett úton időalapú lesz a díjfizetés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegyet felváltó eldobható kártya Budapest közigazgatási határán belül az érvényesség időtartama, például 30 vagy 60 perc alatt korlátlan átszállásra jogosítja majd fel tulajdonosát – emelte ki Szeneczey Balázs, aki szerint a tarifákat nem fogják automatikusan megemelni, a városvezetésnek nincs ilyen szándéka. Hozzáfűzte: az időalapú tarifával sokan járnak jobban. Az ellenőrök nem tűnnek el Budapestről, csak ők maguk is elektronikus készülékkel nézik majd a kártyák érvényességét. A metrókijáratoknál továbbra is fenntartják a véletlenszerű ellenőrzés lehetőségét, de a kapuk kiépítésével a többi közlekedési eszközön válhat még hatékonyabbá az ellenőrzés.

A főváros szerint jóval a bevezetés előtt megkezdik majd a tájékoztatókampányt. A használat a metróban lesz a legegyszerűbb, a fix kapuknál csak hozzáérintjük érvényes közlekedési kártyánkat a leolvasóhoz, és már mehetünk is az állomásra. A villamoson vagy az autóbuszon a már említett érvényesítőkészülékeknél kell megtennünk ugyanezt. A HÉV-megállókban azonban nemcsak induláskor, hanem érkezéskor is érvényesíteni kell a kártyát, mivel a HÉV-ek átlépik a közigazgatási határt, és ezzel tarifazónát váltanak.

Emlékezetes, két évvel ezelőtt hónapokon át a BKK „tesztelte” a 3-as metró Corvin negyed megállójában több gyártó beléptetőkapuját. Az valójában csak utasszámlálás volt, az áthaladó megnyomhatott egy kapunyitó gombot. Az igazi teszt most kezdődik.

– A rendszertervezés fázisában vagyunk, ez év végéig kibocsátjuk a dolgozói kártyákat a BKK alkalmazottainak, akik elkezdik tesztelni a rendszert. Ez lesz az első fázis. A másodikban az eddig ingyen utazók, jellemzően a 65 év felettiek kapják meg a kártyát, várhatóan 2016 nyarától, ekkor már csaknem az összes rendszeralkalmazásnak működnie kell majd. A harmadik fázisban vehetik birtokba kártyájukat a havi és az éves bérlettel rendelkezők, 2017 első felében. Ők a negyedik fázisban kezdik a használatot, majd a végső, ötödik fázisban fokozatosan belépnek a rendszerbe az anonim kártyahasználók is. Az első, összes technikai elemmel működő üzemi év 2018 lesz, és 2022-ig a Scheidt & Bachmann marad az üzemeltető – összegezte a főpolgármester-helyettes.

Szerinte Magyarországon Budapest jutott a legmesszebbre a tömegközlekedés „innovatív fejlesztése” terén. A fővárosi, szerveralapú elektronikus jegyrendszer bevezetése megelőzi a MÁV-nál és a Volánoknál zajló hasonló munkákat. – Természetesen később lehet hozzánk csatlakozni. Megvalósulhat a vasúttal és az agglomerációs buszjáratokkal hőn áhított közös tarifarendszer, illetve kapcsolódunk a nemzeti egységes kártyarendszerhez is. A jelenlegi diákigazolványok már alkalmasak lesznek a kedvezményjogosultság igazolására, továbbá a rendszer közvetlen használatára, akárcsak az érintés nélküli bankkártyák – tette hozzá Szeneczey Balázs.