A TASZ kiemelte: a „bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése” ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az Ab-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni – tették hozzá. Értékelésük szerint az Ab megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte mindegyik okoz bizonyos zavart, és nem ritkán ellenérzést is kelt – ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.
A TASZ szerint az Ab világossá tette, hogy az a szabály, amely szerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőségű. Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes – fogalmaztak közleményükben.
