Ami a küldő országokat illeti, a legtöbben minden évben Németországból (2931 fő), valamint a szomszédos országok közül Szlovákiából (2161 fő), Romániából (1992 fő) és Szerbiából (1806 fő) érkeznek hazánkba. A világ távolabbi országaiban élők közül főleg az irániak, a norvégok és a nigériaiak számára vagyunk vonzó célország. Az állampolgárság szerinti adatsorból jól látszik, hogy a 2013-as tanévhez képest kevesebben lettek a román, a spanyol és a ciprusi diákok, ezzel szemben megduplázódott két év alatt az itt tanuló indiai és kínai fiatalok száma, harmadával nőtt az osztrákoké, s valamivel többen lettek a britek, japánok, olaszok is. Évről évre jelennek meg a listán újabb, egzotikus országok: a magyar egyetemek idéntől már gaboni, elefántcsontparti, grenadai vagy éppen makaói diákokat is köszönthetnek a hallgatóik soraiban.
A nemzetköziesítési törekvések egyébként mindkét irányban megvannak: az ágazati stratégia szerint jelenleg a magyar felsőoktatásban tanuló összes hallgató (durván 300 ezer fő) 10,41 százaléka vesz részt külföldi részképzésben. A kormány azt szeretné, hogy ez az arány 2023-ra 20 százalékra változzon.
