Új módszer kell a menekültek segélyezésére

Az üzleti életnek is be kellene szállnia, úgy, hogy azzal a befogadó országokon is segítsen.

Az UNCHR képviselője a migrációs válság kapcsán ismertette: idén szeptember végéig mintegy 521 ezen érkeztek Európába, de előrejelzéseik szerint ez a szám 2015-öt és 2016-ot tekintve végül az 1,4 milliót is elérheti. „Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy a menekültek ne induljanak útnak” – jelentette ki Simon Ernő. Egyúttal tolmácsolta az UNCHR vezetőjének, António Guterresnek a szavait, aki szerint a mostani menekültkrízis – és az a mögött részben álló szíriai válság – a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa a második világháború óta.

A UNCHR szerint a legjobb megoldás erre természetesen a nemzetközi konfliktusok megoldása lenne, de amíg ez nem megvalósítható, addig is gondoskodni kell azokról, akik kényszer hatására indulnak el. Simon éles határvonalat húzott előadásában azok között, akik halálos veszély elől menekülnek, és akik pusztán a jobb élet reményében érkeznek kontinensünkre.

Mint mondta, 2011-ben 42,5 millió menekült volt világszerte, egy évvel később 45,2 millió, 2013-ban 51,2 millió, de tavaly ez a szám már elérte az 59,5 milliót. „A növekedés mellett annak üteme is gyorsult” – ismertette az UNHCR szóvivője

Mintegy 521 ezer, Európát elérő ember mellett nagyjából 3000-en vannak olyanok, akik nem érkeztek meg, akik életüket vesztették az út során – ismertette Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Budapest programkoordinátora. Mint mondta, legtöbbjük vízbe fulladhatott a Földközi-tengeren, de már a balkáni, Magyarországot is érintő útvonalon is volt halálos áldozat.

A Magyarországra kísérő nélkül, migránsként vagy menekültként érkező 18 év alatti gyermekeket több minden, így az alultápláltság, az orvosi ellátatlanság vagy a menekülés alatt az iskolából történő kimaradás is veszélyezteti – derült ki Herczog Mária előadásából. A szociológus beszámolt arról is, hogy eddig körülbelül 8000 gyerek érkezett kísérő nélkül hazánkba, legtöbbjük érdekes módon nem Szíriából, hanem Afganisztánból, és noha jelenleg mindössze körülbelül 50 hely áll rendelkezésükre Fóton vagy Hódmezővásárhelyen, a többségük amúgy sem akar Magyarországon maradni.

Szerinte a közvetlen fenyegetettség mellett fontos az is, hogy odafigyeljünk rá, milyen azon gyerekek élete, akik menekülttáborokban nőttek fel, és soha nem jártak abban az országban, ahová az állampolgárságuk köti őket, meg vannak fosztva a biztonságérzettől, jó érzéstől, amit az együttélés, például a közös nyelv jelent.

A háborúk mellett a népességnövekedés, az urbanizáció és a világgazdaság lassú és egyenlőtlen fejődése is hozzájárul a tömeges migrációhoz – ez már Simai Mihály akadémikus beszédéből derült ki.

Mint mondta, óriási mértékű lett a fejlődő országok körében a munkaképes korú lakosság, a világ pedig nem képes ekkora mértékű népességnek munkát adni, hatalmas munkanélküliséget okozva ezzel. Az urbanizáció, vagyis városiasodás révén ugyanakkor a falusi nyomor sok helyen egyszerűen áttelepült városi nyomorba, nyomában pedig hatalmas viskó- és barakkvárosok alakultak ki. Ugyanakkor megjegyezte azt is: az urbanizáció lehetővé tette, hogy jelentős tömegek jussanak jobb oktatáshoz vagy éppen egészségügyi ellátáshoz. „Pár évtizeden belül a világ lakosságának kétharmada városokban élhet” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a migrációs probléma világméretű, de egy globális menekült-kvótarendszer nem feltétlenül reális, mert ezek a válságok egy-egy térséghez kötődnek, a távoli országok pedig csak a saját érdekeiket figyelembe véve fogadnak be menekülteket – ilyen volt például Argentína: kifejezetten nyelveket jól beszélő embereket kerestek.

Orbán Viktor pont szerdán sürgette az ENSZ előtte egy világszintű kvótarendszer bevezetését.