Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette: kezdeményezésük az alaptörvénybe foglalná, hogy az ország bevándorláspolitikájáról ügydöntő népszavazáson is döntés hozható. Erre – mint mondta – azért van szükség, mert nemzetközi szerződések és uniós döntések miatt jogi aggályok merülhetnek fel a népszavazás lehetőségével kapcsolatban.
Szerinte egy népszavazás eredményével a birtokában a kormány is hatékonyabban tárgyalhat Brüsszelben és érhet el tisztességes feltételeket az ország számára.
Z. Kárpát Dániel szólt arról is: a kormánypártok aláírásgyűjtését a bevándorlási kvóták elutasításával kapcsolatban pártja továbbra is támogatja – összekapcsolva egy korrupcióellenes kezdeményezéssel –, de csupán „fájdalomcsillapító intézkedésnek” tartja.
Az MSZP nem támogatja azt a Juncker-féle javaslatot, amely általános érvényűen, kötelezően vezetné be a befogadandó menedékkérők kvótáját; az átmeneti elhelyezést, vagyis a menekültek áttelepítését lehetővé tevő kvótarendszert viszont igen – mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtést indít az Európai Unió által javasolt menekültkvóták támogatása mellett – közölte a párt ügyvezető alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Molnár Csaba azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök a kvóta elutasításával kisebbségben van, mert a magyar mellett csak a szlovák kormány megy szembe az erről szóló uniós döntéssel. Egyúttal utalt arra, a korábban általa is ismertetett, az Eurobarometer által készített őszi felmérésre, amely szerint a magyarországi megkérdezettek 74 százaléka egyetért azzal, hogy „a menekültek elosztásáról uniós szinten kell dönteni, kötelező uniós kvóták alapján”. Petíciójuk során ők is ehhez kérnek támogatást – közölte Molnár Csaba.
Az EP-képviselő kijelentette: a kvótarendszer elutasítása azt eredményezheti, hogy több százezer menekültet toloncolnak vissza, míg elfogadása esetén csak néhány ezer embert kell befogadni.
A menekültek áttelepítését célzó programról szeptemberben döntöttek egyes uniós tagállamok. A kezdeményezés két év alatt 160 ezer Olaszországban és Görögországban partot ért menedékkérő áthelyezését irányozza elő Észak- és Nyugat-Európába. A bevándorlási hullám kezelésére Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak szeptemberben javasolta a kötelező befogadási kvótát. Molnár Zsolt a rádióműsorban közölte: nem lehet azt mondani, hogy mindenki, aki „menekült kíván lenni”, automatikusan bekerülne egy elosztási rendszerbe, és a tagállamoknak be kellene őket fogadniuk.
Az ellenzéki politikus szerint a „megbukott” dublini rendszer alapján körülbelül 150-170 ezer ember visszatoloncolásának „rémképe fenyegeti az országot”. Ezt a kérdést oldaná meg az az átmeneti elhelyezés, amely alapján a menekültrendszerbe már bekerült körülbelül 160 ezer embert osztanák szét, alapvetően Görögországból és Olaszországból – közölte.
Molnár Zsolt elmondta, az elosztás főként az országok teherbíró képessége és lakosságszáma alapján menne végbe. Magyarország esetében ez két év alatt 2000 ember befogadását jelentené – jegyezte meg.
Azt mondta, a két kvóta között óriási különbség van, amelyet egybemosnak a kormánypártok.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös felhívásban kéri az erdélyi magyarok csatlakozását a bevándorlási kvóták elleni Fidesz-petícióhoz – jelentette be Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök egy hétfői, nagyváradi sajtótájékoztatón.
Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a Fidesz petíciójának az a címe: Védjük meg az országot. „Azt mondom, védjük meg a nemzetet, védjük meg értékeinket, védjük meg Romániát, és csatlakozzunk ehhez a felhíváshoz. Azt hiszem, hogy a demokratikus EU csak a demokratikus közakaratból ért. Nagy szakadék van a politikai osztály és a polgári társadalom között. Ezt a szakadékot be kell tömni, át kell hidalni” – magyarázta a tanács elnöke.
A politikus meghatónak nevezte a visegrádi szövetség országainak a szolidaritását a bevándorlás ügyében. Úgy véli, a román–magyar viszony is az együttműködés, a szolidaritás felé mutat azután, hogy Victor Ponta lemondott román miniszterelnök „a vádlottak padján várja sorsa beteljesedését”, és Áder János elnök a múlt héten Bukarestben találkozott Klaus Iohannis román államfővel.
Szilágyi Zsolt felhívta a román döntéshozók figyelmét arra, hogy a Görögországból elindult több tízezres migránstömeg napokon belül eléri a közép- és kelet-európai térséget, és félő, hogy Románia felé is migrációs útvonal épül ki. A pártelnök újra javasolta, hogy Románia is építsen kerítést a szerb–román zöldhatárra.
A sajtótájékoztató után az MTI-nek elmondta: az aláírásgyűjtés technikai részleteiről ezután döntenek. Később közlik, hogy miként írhatják alá a Fidesz-petíciót az erdélyi magyarok.
