Lapunk úgy tudja, ha létrejönne az üzlet, a vételárat két héten belül utalnák a tulajdonosoknak. A döntés annak lehet a következménye, hogy egy augusztusban rendezett közgyűlésen Szepessy Tamás, a vállalat ügyvezető igazgatója azt közölte a tulajdonosi közösség (aktív dolgozók, nyugdíjasok, kilépett munkatársak – mintegy ötszáz fő) képviselőjével, hogy megvennék az általuk birtokolt tízszázaléknyi tulajdoni hányadot. – Arra az esetre, ha nem adnák el részesedésüket, felszólította őket, vegyenek részt a tőkeemelésben – mondta egy az ügyet jól ismerő informátorunk. Hozzátette, Szepessy Tamás még azt is közölte, az állam célja, hogy száz százalékban tulajdonos legyen. Ezért tőkét is emelne a többségi tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a MÁV, mégpedig a jelenlegi 772 millió forintról 4,7 milliárdra.
\"Az MNO-n 2015. 11. 09-én megjelent „Áron alul szereznek részesedést?\" című írásunkban valótlanul állítottuk, hogy 2015 augusztusában a Dunakeszi Járműjavító közgyűlésén Szepessy Tamás ügyvezető igazgató azt közölte a tulajdonosi közösség képviselőjével, hogy megvennék az általuk birtokolt 10 százaléknyi tulajdoni hányadot. A valóságban Szepessy Tamás érdemben nem kapott szót, így az állításokat sem közölhette a jelenlévőkkel.
Valótlanul állítottuk azt is, hogy Szepessy Tamás közölte: az állam célja, hogy száz százalékban tulajdonos legyen, ezért tőkét is emelne a többségi tulajdonos MNV Zrt és a MÁV, mégpedig a jelenlegi 772 millió forintról 4.7 milliárdra. A valóság ezzel szemben az, hogy a Dunakeszi Járműjavító Kft-nél 1 milliárd forint tagi kölcsön szerepel, amely konkrét szerződésekhez kötődik és ezen szerződések megvalósítására és nem tőkeemelésre szolgál.\"
A pontatlanságért az érdekeltek és olvasóink elnézését kérjük.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program-szervezet (MRP) jogi képviselője az ominózus közgyűlésen rámutatott: a bejelentés nem tekinthető vételi ajánlatnak, csak nyilatkozattételi felhívásnak lehet venni, és nem világos, miről kellene pontosan dönteni. Nem volt ugyanis megjelölve, ki a vevő, milyen feltételekkel és milyen forrásból vásárolná meg a tulajdonokat, azaz érdemi válasz ilyen felhívásra felelősséggel nem adható.
Ennél is nagyobb gond, hogy a vevő – ahogy most az önkormányzat is – a jegyzett tőke névértékén akarta megvásárolni a tulajdoni hányadot, miközben tavaly ősszel az addigi többségi tulajdonos kanadai Bombardier-nek a jegyzett tőke négyszeresét fizette az állam. Kérdés, hogy akkor árazta-e túl a részvényeket az állam, vagy azóta csökkent a vállalat értéke ennyit.
– A Dunakeszi Járműjavító Kft. szeptember 24-i taggyűlésének napirendjén nem szerepelt a tízszázalékos kisebbségi tulajdonosok tulajdonrészének megvásárlása – közölte érdeklődésünkre az MNV Zrt. kommunikációs osztálya; igaz, a vagyonkezelőt nem erről, hanem az augusztusi kisebbségi tulajdonosi közgyűlésről kérdeztük. Mint írták, a kisebbségi tulajdonosok által birtokolt, a jegyzett tőke egytizedét kitevő üzletrészek megvásárlására abban az esetben van lehetőség, ha azt a tulajdonosi közösség értékesíteni szeretné.
Szepessy Tamás lapunk érdeklődésére ehhez még azt is hozzátette, hogy a tíz százalék tulajdoni rész megvásárlására az MNV Zrt. nem tett ajánlatot. A tulajdonosi jog a tulajdonos akarata ellenére nem idegeníthető el, így Szepessy szerint a társaság alapszabályának megfelelően egy esetleges tőkeemelésben való részvétel nem kötelező valamennyi tulajdonos, így a kisebbségi tulajdonosok számára sem.
A hatályos jogszabályok értelmében a törzstőke felemelésére vonatkozó döntés meghozatala a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben a tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek. Ha a tag nem él e jogával, helyette a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot – fűzte hozzá közleményében az MNV Zrt.
– Az, hogy a taggyűlés napirendi pontjai között nem szerepelt a kisebbségi tulajdonosok tulajdonrészének kivásárlása, azt is jelentheti: az ügyvezető igazgatónak valószínűleg nem volt felhatalmazása a taggyűlés részéről arra, hogy a társaság saját üzletrészt vásároljon a tulajdonosoktól, ami egyébként nincs szinkronban a társasági szerződéssel sem – jegyezte meg forrásunk. Eközben a tulajdonosok, elsősorban az államot képviselő MNV Zrt. semmit nem lép a sorozatos szabálytalanságok miatt, holott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke egy a Napi Gazdaságnak korábban adott interjújában hangsúlyozta, „lényeges lenne, hogy a köztulajdonban lévő intézményeket a legfelkészültebb személyek vezessék”.
A közelmúltban a volt és a jelenlegi munkavállalói tulajdonosok a város önkormányzatától kaptak levelet, amelyet egyébként érdekes módon nem a jelenlegi fideszes polgármester, Dióssi Csaba vagy a Dunakeszi Járműjavító Kft. felügyelőbizottsági tagságát is betöltő Erdész Zoltán alpolgármester, hanem a 2010-ig várost vezető független polgármester Kecskeméthy Géza írt alá. Ebben arról tájékoztatták az érintetteket, hogy a kistulajdonosok kivásárlásával akar tulajdonhoz jutni a cégben az önkormányzat. Nem világos ugyanakkor, hogy a város miért nem küldött ajánlatot a MNV Zrt.-nek és a MÁV-nak. Megkeresésünkre a helyhatóság azt válaszolta, Dunakeszinek eddig is kiemelten fontos volt a cég sorsa.
– Az elmúlt években történő tárgyalások eredménye lett, hogy az állam tulajdonszerzésével biztos kezekbe került a vállalati többség. Dióssi Csaba polgármester, akkori országgyűlési képviselő és Dunakeszi jelenlegi országgyűlési képviselője, Tuzson Bence is sokat tett azért, hogy megnyugtató helyzetbe kerüljön a vállalat, illetve esetleges munkahelybővítéssel járó jövőbeni perspektívák is megnyíljanak a cég előtt – írták válaszukban.
Közölték azt is, a munkavállalók iránt érzett felelősség miatt gondolták úgy, hogy a tulajdonvásárlással lehetőséget biztosítsanak azoknak a kistulajdonosoknak, akik hosszú távon már nem akarják megtartani vállalati tulajdonukat. Az önkormányzat a kistulajdonosoknak korrekt ajánlatot tett, az összeget pedig a város költségvetéséből finanszíroznák.
