Hazánkban a koraszülés egyértelműen népbetegségnek tekinthető, hiszen minden kilencedik gyermek a vártnál jóval hamarabb jön a világra – hívta fel a figyelmet Pintér Sándor, a Szegedi Újszülött-életmentő Szolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki több mint ötven év tapasztalattal rendelkezik a koraszülött-ellátás területén. Hozzátette: ez a magas arány még inkább sokkoló annak tükrében, hogy a koraszülések európai átlaga 6 százalék körül alakul, sőt a skandináv országokban a 4 százalékot sem éri el. Pintér Sándor rámutatott arra is, a hazai egészségügy a koraszülöttek közvetlen ellátására – a megszületéstől a hazabocsátásig, illetve a koraszülött haláláig – mintegy 12-13 milliárd forintot fordít évente. A maradandó károsodások kezelésére költött összeg ennél nagyságrendekkel nagyobb, éves szinten eléri a 120-130 milliárd forintot.
Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 37. hét előtt és 2500 gramm alatt koraszülésről beszélünk. Minél korábban születik egy baba, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény alakul ki nála. A szülés körüli halálozás 80 százaléka és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki.
Az alapítvány napokban átadott tanácsadó és továbbképző központja egyhetes rendezvénysorozatot szervezett, amelynek elsődleges célja, hogy széles körű tájékoztatást nyújtson a koraszülés kivédhető rizikóiról. A múlt héten tartott programsorozat keretében a megelőzés lehetőségeiről és a legveszélyesebb rizikófaktorokról volt szó.
