A teljesítményvolumen-korlát (tvk) azt a keretösszeget jelenti, amit egy állami kórház a betegek kezelésére fel tud használni. Ha egy intézmény „kicsúszik” ebből a meghatározott keretből, vagyis több pácienst fogad, mint amennyit szabadna, akkor utánuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már nem fizet, ellátásukat a kórháznak kell fedeznie. – A gond az, hogy az onkológiai betegek ellátása is a tvk alá esik. Vagyis hiába hozott a kormány rendeletet arról, hogy daganat gyanúja esetén két héten belül el kell végezni a CT-, illetve az MR-vizsgálatot, ez nem jelenti azt, hogy a beteg azonnal diagnózishoz és ellátáshoz is jut – nyilatkozta lapunknak Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A szakember szerint a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy egy daganatos beteg kivizsgálásánál mi az algoritmus, így a kiegészítő vizsgálatokra továbbra is sokat kell várni. Ráadásul egy daganatot a CT vagy az MR önmagában nem is képes igazolni, hiszen a korrekt diagnózis rendszerint csak szövettani vizsgálattal állítható fel. – A szándék jó, de ez a helyzet megváltozásához kevés, hiszen csak abban az esetben lenne áttörés, ha az összes többi, a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatot is el lehetne végezni rövid idő alatt, s azt követően azonnal megkezdődne a beteg gyógyítása – fűzte hozzá Ficzere Andrea.
Jelenleg hetek is eltelnek, mire minden szükséges vizsgálat elkészül, és az esetek nagy részében a kezelés megkezdése – pont a tvk miatt – még tovább késik. Így az onkológiai betegek érdemben nem profitálnak az új rendelkezésből.
A főigazgató úgy véli, az onkológiai pácienseknek mindenhol elsőbbséget kellene kapniuk, nem csak a CT- és MR-vizsgálatnál. – Jó volna elérni – és ezért küzdünk sokan –, hogy az onkológiai betegellátás kiessen a tvk alól, akár műtétről, akár sugárterápiáról van szó, hiszen ezeknek a betegeknek nincs idejük várakozni – mondta Ficzere Andrea. Érvelése szerint ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos életmódra, az élelmiszerek potenciálisan rákot okozó összetevői fogyasztásának kerülésére, a szűrővizsgálatok igénybevételére és arra, hogy baj esetén a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Hiszen a gyógyító tevékenység mellett legalább ugyanennyire fontos a betegek hozzáállása. Ha már kialakult a betegség, a páciensnek is időben kell jeleznie, ugyanis a korai stádiumban elvégzett kezelés jóval nagyobb esélyt ad a gyógyulásra. Azoknál viszont, akiknél előrehaladott állapotban fedezik fel a rákot, a milliókba kerülő gyógykezelés sem tud mindig segíteni. A daganatok nagy része korai szakaszban eredményesen gyógyítható. Bizonyos típusoknál viszont sokkal jobbak lennének a betegek életkilátásai, ha a daganat időben történő észlelése után azonnal el lehetne kezdeni a terápiát, amelynek jóval alacsonyabbak lennének a költségei is. Ráadásul a gyógyult betegek az esetek zömében visszamennek dolgozni, ezáltal újra keresőképessé válnak. – Ez a kérdés mindenképpen globális szemléletet igényel; nem csak azt kell figyelni, hogy aktuálisan épp mennyit teszünk be a rendszerbe – fejtette ki Ficzere Andrea.
Az Uzsoki Utcai Kórházat vezető szakember is támogatja Kásler Miklósnak, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójának azt a gondolatát, miszerint még tovább kell centralizálni az onkológiai ellátást. Mindkét kórházvezető úgy véli, az lenne a célravezető, ha az ország jól definiált onkológiai centrumaiban szerveznék az ellátást, és ezáltal a betegek az alapellátásnál gyorsabban, szervezettebben jutnának el azokba a központokba, ahol az elvárható magas szakmai színvonalon kapnák meg azt, amire szükségük van. – Ez a fajta centralizálás más – speciális szempontokat igénylő – területeken is eredményt hozhat, hiszen lényegében mindegy, hogy onkológiáról, szívsebészetről, idegsebészetről vagy ortopédiáról van szó, a betegutakat és a kapacitáseloszlásokat kellene újragondolni. Ezekkel a változtatásokkal nagyon sok, többszörösen, s mondjuk ki, időnként fölöslegesen elvégzett vizsgálatot és beavatkozást lehetne elkerülni. Így részben meg lehetne a forrása annak a pluszpénznek, amely tvk-menetessé tehetné az onkológiai ellátást – hangsúlyozta az Uzsoki kórház igazgatója.
Ficzere Andrea arra az egyáltalán nem lényegtelen tényezőre is kitért, hogy a várólisták kialakulása a tvk-hoz kötődik. – Azért, hogy a kórházak a nagyon súlyos, akut betegeket el tudják látni, váratják azokat, akiknél tervezhetők a beavatkozások, vagy nem annyira súlyos a kórkép – magyarázta a szakember.
Ficzere Andrea szerint az Uzsokiban minden ambulancia túlterhelt, de sokkal több beteget is el tudnának látni, ha a tvk engedné, hiszen a többi szükséges személyi és tárgyi feltételt az intézmény megteremtené. A kórházvezetők felelőssége megfelelő módon tervezni és szervezni a munkát; például a tvk-t is úgy kell szétosztani az osztályok között, hogy lehetőség szerint mindig maradjon kapacitás a sürgős, nem tervezett esetekre is. Ez persze nem mindig sikerül, hiszen számos tényező befolyásolja egy kórház szakmai működését. Ugyanakkor az egészségügyi intézményeknek mindig a betegek érdekeit kellene szem előtt tartaniuk, hiszen mégiscsak róluk szól az egészségügy.
