A teljesítményvolumen-korlát (tvk) azt a keretösszeget jelenti, amit egy állami kórház a betegek kezelésére fel tud használni. Ha egy intézmény „kicsúszik” ebből a meghatározott keretből, vagyis több pácienst fogad, mint amennyit szabadna, akkor utánuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már nem fizet, ellátásukat a kórháznak kell fedeznie. – A gond az, hogy az onkológiai betegek ellátása is a tvk alá esik. Vagyis hiába hozott a kormány rendeletet arról, hogy daganat gyanúja esetén két héten belül el kell végezni a CT-, illetve az MR-vizsgálatot, ez nem jelenti azt, hogy a beteg azonnal diagnózishoz és ellátáshoz is jut – nyilatkozta lapunknak Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A szakember szerint a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy egy daganatos beteg kivizsgálásánál mi az algoritmus, így a kiegészítő vizsgálatokra továbbra is sokat kell várni. Ráadásul egy daganatot a CT vagy az MR önmagában nem is képes igazolni, hiszen a korrekt diagnózis rendszerint csak szövettani vizsgálattal állítható fel. – A szándék jó, de ez a helyzet megváltozásához kevés, hiszen csak abban az esetben lenne áttörés, ha az összes többi, a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatot is el lehetne végezni rövid idő alatt, s azt követően azonnal megkezdődne a beteg gyógyítása – fűzte hozzá Ficzere Andrea.
Jelenleg hetek is eltelnek, mire minden szükséges vizsgálat elkészül, és az esetek nagy részében a kezelés megkezdése – pont a tvk miatt – még tovább késik. Így az onkológiai betegek érdemben nem profitálnak az új rendelkezésből.
A főigazgató úgy véli, az onkológiai pácienseknek mindenhol elsőbbséget kellene kapniuk, nem csak a CT- és MR-vizsgálatnál. – Jó volna elérni – és ezért küzdünk sokan –, hogy az onkológiai betegellátás kiessen a tvk alól, akár műtétről, akár sugárterápiáról van szó, hiszen ezeknek a betegeknek nincs idejük várakozni – mondta Ficzere Andrea. Érvelése szerint ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos életmódra, az élelmiszerek potenciálisan rákot okozó összetevői fogyasztásának kerülésére, a szűrővizsgálatok igénybevételére és arra, hogy baj esetén a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Hiszen a gyógyító tevékenység mellett legalább ugyanennyire fontos a betegek hozzáállása. Ha már kialakult a betegség, a páciensnek is időben kell jeleznie, ugyanis a korai stádiumban elvégzett kezelés jóval nagyobb esélyt ad a gyógyulásra. Azoknál viszont, akiknél előrehaladott állapotban fedezik fel a rákot, a milliókba kerülő gyógykezelés sem tud mindig segíteni. A daganatok nagy része korai szakaszban eredményesen gyógyítható. Bizonyos típusoknál viszont sokkal jobbak lennének a betegek életkilátásai, ha a daganat időben történő észlelése után azonnal el lehetne kezdeni a terápiát, amelynek jóval alacsonyabbak lennének a költségei is. Ráadásul a gyógyult betegek az esetek zömében visszamennek dolgozni, ezáltal újra keresőképessé válnak. – Ez a kérdés mindenképpen globális szemléletet igényel; nem csak azt kell figyelni, hogy aktuálisan épp mennyit teszünk be a rendszerbe – fejtette ki Ficzere Andrea.
