A kancelláriaminiszter osztja Orbán Viktor gondolatait, miszerint az Európai Unió ma gazdag és gyenge, ami veszélyes kombináció, illetve a párizsi terror nem egyszeri akció, az unió egész területe veszélyben van. Lázár azt is hangsúlyozta, hogy „Magyarország az EU-tagországok között az egyik legbiztonságosabb ország, köszönhetően a bevándorlási hullám megállításának – ezzel a V4-ekkel együttműködve megvédtük az állampolgárokat”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: „terrorellenes koordinációs központot állít fel a kormány, amely a belbiztonsági szerveknek a munkáját hangolja össze”. Fokozni kell a védelmi szintet, mert egyre több titkosszolgálati információ jelzi, hogy az illegális bevándorlást és a terroristákat érdemben összeköti – tette hozzá a politikus.
Azt is mondta: Németországnak joga van behívni a bevándorlókat, de ez csak ellenőrzött keretek között történhet, és Magyarországra nézve nem jelenthet kötelezettséget. Lázár kiemelte: 15 milliárd forintos költséget jelenthet évente a kvótaalapon kapott bevándorlók ellátása.
A miniszter egyúttal az Európai Bizottságot arra szólította fel, vizsgálja felül a kötelező kvótákról szóló döntést, az ugyanis szerinte szétteríti a terrorveszélyt.
Lázár János arról is szólt, hogy Paks kapcsán Brüsszel viselkedése érthetetlen – hol támogatja, hol eljárást indít ellene. Hozzátette: Brüsszel 2013-ban hozzájárult a paksi bővítéshez; 2014 januárjában Magyarországnak jelezték, hogy elvi kifogás nincs Paks ellen; azóta is folyamatos a konzultáció, a bővítési fejlesztések haladnak. De most felütötte fejét a vita – fogalmazott a miniszter. A vita szerinte – a kötelezettségszegési eljárás keretében – kereskedelmi természetű. Az EU nagyvállalatai a 12 milliárdos beruházásához szeretnének hozzáférni.
Hozzátette: az elvi kérdés az, hogy Magyarországnak joga van-e gazdasági szerződést kötni egy EU-n kívüli állammal. Ehhez a kormány ragaszkodni fog. Lázár a kormány nevében visszautasította azt a politikát, amely során Brüsszel meg akarja akadályozni, hogy hazánk az oroszokkal, kínaiakkal üzleteket kössön.
Ugyanakkor megértik a nyugatiak aggodalmait, ezért a szerződés szerint az EU nagyvállalatai számára lehetőséget biztosít a kormány a részvételre – emelte ki a miniszter, majd hozzátette: ezzel szemben az orosz állami Roszatom és magyar részről is lényegében kormányzati szervek bonyolítják le a dolgot, de a nyugatiak számára is nyitottak a trendek a 12 milliárd euró elköltéséhez.
Lázár hangsúlyozta: „Európában nincs olyan nukleáris beruházás, ahol tenderalapon választottak volna fővállalkozót; a finneknél a Roszatom, Franciaországban egy állami vállalat, de Nagy-Britanniában és Litvániában sem volt pályáztatás”.
A parlament kedden elfogadta a földforgalmi törvény módosításának egyszerű többséget igénylő részét – amely alapján felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját –, elutasította azonban a sarkalatos passzusokat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy korábbi haszonbérleti szerződések is felülvizsgálhatók legyenek.
Lázár János azt mondta: a kormány nem tesz le erről a célkitűzésről, és meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, erre hamarosan új javaslata is lesz.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ebben a témában arról is szólt, hogy szerinte a Magosz és a kamara ötlete nyomán a helyi gazdáknak akarnak földet adni, most 60 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek gazdák, tehát a program sikeres. Napi 150-200 jelentkező van, több ezer hektár talált már gazdára – hangsúlyozta Lázár János, majd azt mondta: a 222 külföldi földvásárló nevét azonban – bármennyire is szeretné – nem hozhatja nyilvánosságra, de ő ismeri a listát, és megígérte, hogy ezek jelentős része magyar származású.
A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól. Lázár János hangsúlyozta: a kabinet a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek. A miniszter azt is közölte: az önálló Pest megye jobban tud lobbizni az uniós pénzekért, de nem csak erről szól, és fontos bevonni minden érintettet, hogy ne legyen 2020 után ebből probléma.
Közölte azt is: a kormány jóváhagyott 24 milliárd forintot a BKV finanszírozására, emellett a nemzetgazdasági miniszter tovább tárgyal a fővárosi közösségi közlekedéssel kapcsolatban.
Egy új nemzeti könyvtár létrehozására hamarosan ötletpályázatot hirdetnek – ismertette a miniszter, hozzátéve, ennek tömbje Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben épülhet meg. Lázár kérdésre válaszolva elmondta: az Országos Széchényi Könyvtár nem alkalmas betölteni a funkcióját, ezért költöztetik a nyolcadik kerületbe, ez 30 milliárdba fog kerülni. Elmondta azt is: a megvalósításban szerepet kapnak a Magyar Rádió épületei is.
Percről percre frissülő korábbi tudósításunkat itt éri el!
