Politika lett az iskolai foci

Módosulhat a kerettantervekről szóló rendelet. Heti két tornaórát labdarúgásra is fordíthatnak az intézmények.

Újabb tematikus tantervvel bővítené Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kerettantervi felhozatalt, a szabadon választható kínálatba ugyanis bekerülhet az iskolai labdarúgásról szóló program is. A kormány honlapján olvasható előterjesztés alsó és felső tagozatos, valamint középiskolai tananyagot is kínál azoknak az iskoláknak, amelyek a foci szakszerű oktatását szeretnék heti kétórás rendszerességgel beépíteni a diákok órarendjébe.

– Az iskolai labdarúgás oktatási szemlélete a játékosságra és a játéktevékenységre épít, amelynek egyszerűnek, izgalmasnak és örömtelinek kell lennie – olvasható a tervezet hatásvizsgálati lapján, amely szerint az iskolai foci újabb lehetőséget teremt a fiataloknak az egészséges életmód kialakításához, a közösségben való tevékenység gyakorlásához, sőt megalapozza az egész életen át tartó, egészségtudatos magatartást. A labdajátékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek a motoros szférán túl kiválóan fejlesztik a szociális és kognitív képességeket – tartalmazza az előterjesztés.

A minisztérium anyaga évfolyamra lebontva kínál szakmai javaslatokat a testnevelésórákhoz: a különböző egyéni és csoportos koordinációfejlesztő vagy épp taktikai gyakorlatokhoz a szükséges óraszámokat, sőt, a tanév végére elérendő célokat is hozzárendelik. Így például az általános iskolák második osztályának végére a gyerekek elsajátíthatják a „lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” vagy a „labdavesztés utáni rendezett visszatámadás” fortélyait. A gyakorlati tudnivalókon túl pedig a középiskolai évfolyamok tananyagában már megjelenne a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a választható tantervek bővítése a focival 400 ezer tanulót és mintegy nyolcezer pedagógust érinthet, az intézkedés ugyanakkor nincs hatással a költségvetésre. A tanterv alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a tárca szerint adottak. A szóban forgó kerettanterv alkalmazása opcionális az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan, vagyis egyik iskolának sem írhatja elő a fenntartó, hogy kötelező jelleggel bevezesse a fociórákat.

A szabad időkeret kitöltésére szolgáló, választható tantárgyi programok köre egyébként igen széles: az iskolák saját profiljuknak megfelelően művészeti, nyelvi, gazdasági vagy akár sportfoglalkozások sokaságát építhetik be a gyerekek órarendjébe. A kínálatban többek között pénzügyi ismeretek, katonai alapismeretek, vitorlázás, kajak-kenu, kerékpározás, túrázás, családi életre nevelés, de még sakk és lovaglás is szerepel. Ezekhez csatlakozna a labdarúgás tanterve is, amelynek az elfogadása esetén már a következő tanévtől beépülhetne az iskolai oktatásba.

Noha az új tanterv bevezetése teljesen önkéntes lenne, a tanárok és a szülők aggályokat is megfogalmaztak az Emmi tervei kapcsán. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta lapunknak: fontos, hogy a tantervi kínálat sokszínű és kiegyensúlyozott legyen, ne tolódjon el a hangsúly egy-egy sportág irányába, akkor sem, ha adott esetben az a miniszterelnök szívügye.

– A mindennapos testnevelés bevezetése alapvetően a mozgás, a sport megszerettetéséről szólt. Semmiképp nem tartanám jónak, hogy valamelyik mozgásformát látványosan előnyben részesítsük. Ugyan az iskolákat senki nem kötelezheti a fociórák bevezetésére, hiszen a szabadon választható órakeret terhére bármilyen foglalkozást lehet tartani, mégis elképzelhetőnek tartom, hogy a fenntartó részéről később valamiféle preszszió jelenjen meg a futball preferálására. Annál is inkább, mert míg a szabadon választható kínálat más elemei – például a vitorlázás vagy a lovaglás – speciális feltételekhez, felszerelésekhez kötöttek, és sokkal költségigényesebbek, addig focizni, kis túlzással, a libalegelőn is lehet. Ha pedig szaktudás nélkül, az alsó tagozatos tanító nénik is tömegesen elkezdenek futballt oktatni, azzal csak károkat okozunk – fogalmazott az érdekvédő.

– Nem értjük, milyen felmérés alapján vonta le az Emmi azt a következtetést, hogy a focitanterv bevezetésére éppen most van szükség, hiszen köztudott, hogy a mindennapos testnevelés feltételei a mai napig hiányoznak, az iskolák 25 százalékában tornaterem sincs – ezt már Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke mondta lapunknak, aki szerint a szükséges szakembergárda sem áll rendelkezésre.

– A testnevelő tanár nem labdarúgóedző, az intézmények többségében tehát eleve megvalósíthatatlan lenne a szóban forgó tanterv bevezetése. Az pedig, hogy a tárca semmilyen költségvetési hatással nem tervez a bevezetés kapcsán, szerintem arról tanúskodik, hogy nem igazán tudják, mit is terveznek. Mindezen okok miatt a PDSZ kérni fogja a minisztériumot, hogy vonják vissza az előterjesztést – tette hozzá.

Örülnek a kínálat bővítésének, de nem tartják reálisnak a fociórák széles körű bevezetését a szülők sem. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke úgy véli: a hazai gyermeklabdarúgás nem áll olyan szinten, hogy az iskolák nagy részében szakszerű futballoktatás folyhasson. – Ha az iskola úgy vállalja be a tanterv bevezetését, hogy nem szakedző, hanem a testnevelő tanár tartja az órákat, akkor fennáll a veszélye, hogy a gyerekekben hibásan rögzülnek a mozdulatok, rossz beidegződéseket sajátítanak el.

Szülői szempontból további aggályként vetődik még fel az is, hogy az új tantárgy bevezetése esetleg többletkiadással jár. Sajnos az úszásoktatással kapcsolatban is kaptunk panaszokat arról, hogy az iskola némi anyagi hozzájárulást kér a szülőktől – fogalmazott a szülői szervezet elnöke. Hozzátette: a tantervi kínálat bővítése alapvetően üdvözlendő, és bíznak benne, hogy az újító szándékú szakmai programok kidolgozása előbb-utóbb kikényszeríti a kormányból a források hozzárendelését, a feltételek megteremtését is.

Megkérdeztük a parlamenti pártokat, egyetértenek-e azzal, ha a labdarúgás választható iskolai foglalkozás lenne. A válaszokból kiderül: a Fideszen kívül egyik párt sem támogatná e sportág kiemelését, sokkal inkább a szakmai háttérrel rendelkező sportokra és a mindennapos testnevelésre helyeznék a hangsúlyt. A nagyobbik kormánypárt viszont a kerettantervvel kapcsolatban a választhatóságra hívta fel a figyelmet, és biztosak abban, hogy sok gyerek örülni fog, ha kedvenc sportját az iskolában gyakorolhatja.

A jobbikos Dúró Dóra azt hangsúlyozta, hogy sem pedagógiai, sem pedig sportszakmai szempontból nem szerencsés kiemelni egyik sportágat sem a többi közül. Pártja azzal alapvetően egyetért, hogy a gyerekek testmozgására minél jobban odafigyeljenek, de a mindennapos testnevelés – amelynek egyébként továbbra sincsenek meg az infrastrukturális feltételei – éppen ezt szolgálná.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa Facebook-oldalán bírálta a terveket. – Még jó, hogy nem a sziklamászás Orbán kedvenc sportja, az rendesen megrostálná a gyerekeket – írta. Véleménye szerint az iskolában nem focizni, hanem írni, olvasni, számolni és programozni kell megtanulni. Lapunk kérdésére azt is hozzátette, hogy nagyon nem stimmel ott valami, ahol „ilyen oktatási állapotok mellett” egyáltalán felvetődik ez az ötlet. Ikotity István, az LMP szakpolitikusa azt nevezte fontosnak, hogy az eleve erős szakmai háttérrel rendelkező sportágakat részesítsék előnyben az oktatásban. Előre tervezett oktatási rendszer lehet a siker kulcsa, a hirtelen ötletektől vezényelt, kapkodó, esetleg egyes személyek kedvében járó politikai viszont nem – fogalmazott.

Úgy tűnik, a minisztérium elképzelése valamelyest megosztja a sportági szövetségeket. Bár a labdarúgó-szövetség és a kosárlabdázók jó ötletnek tartják az elképzelést, van olyan vélemény is – például a kajak-kenusoké –, amely szerint inkább a megfelelő tornatermekre és az ésszerűbb délutáni időbeosztásra kellene koncentrálni. Üdvözölte az Emmi javaslatát Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szóvivője, ő mindezzel kapcsolatban azt emelte ki, a szervezet elnöksége már 2010-ben célként fogalmazta meg, hogy minél több gyerek futballozzon.

– Országszerte háromszáznál is több világítással is rendelkező, kézilabda méretű műfüves pályát adtunk át, ezek elsődleges haszonélvezői az iskolák. Nemcsak focizni lehet rajtuk, hanem más sportágakat is ki lehet próbálni. A kisebb települések tornákat rendezhetnek a szomszédos falvak bevonásával, azaz beindulhat a sportélet, és sok gyerek szervezetten is futballozhat – hangsúlyozta a szóvivő. Az MLSZ az Emmi törekvését azzal támogatja, hogy segíti az érintett testnevelő tanárok képzését, hiszen fontos, hogy megfelelő szakmai tudással oktassák a labdarúgást.

Szalai Ferenc, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke jó kezdeményezésnek tartja, hogy a labdás sportok – most éppen a labdarúgás – választható sportágak legyenek az oktatásban. – A Nemzeti alaptantervben jelen van már az úszás, az atlétika és a dzsúdó is, most pedig lehetőség nyílik arra, hogy a labdás sportágak is csatlakozzanak a kerettantervhez – mondta Szalai Ferenc. A szövetség fél éve nyújtotta be saját programját a minisztériumnak, de egyáltalán nem új keletű dolog, hogy a labdás sportágak az iskolákra épülnek.

– A gyerekek elsőben és másodikban megkapják azt az alapképzést, amelyet követően megkezdődik a kiválasztódás. Létrejön az együttműködés a kosárlabda-akadémiák és az általános, illetve a középiskolák között, és ennek köszönhetően kialakulhat a sportág utánpótlásbázisa is – magyarázta a program lényegét a kosárlabdázók elnöke. A szövetség programja már az alsósokkal megismerteti a játék alapjait, amelynek segítségével egyrészt a gyerekek könnyedén tudnak alkalmazkodni az egyesületekben zajló munkához, másrészt ez az együttműködés nagyobb bázist biztosít a sportág számára, és jobban kiszűrhetők lesznek a tehetségek is.

A közoktatásban jelenleg több nagyszabású program fut párhuzamosan. A teljes kerettantervbe építetten az úszás mellett megjelent a kölyökatlétikai program, amelyhez nemcsak tantervi tartalmak, hanem eszközök és versenyrendszer is kapcsolódott. További lehetőség az egészséges életmódra nevelő Bejárható Magyarország című kerettanterv, illetve egyes sportági kerettantervek választhatósága heti egy-egy tanórában. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség felmérése alapján javarészt vízparti településeken jelezték, hogy bevezetnék a Bejárható Magyarország kerettanterv vízi orientációs változatát. Az viszont kérdés, miként érintené a már folyó kajak-kenu programot a futball kerettantervbe vétele.

– Számos kérdést vet fel az a helyzet, ha a labdarúgás kötelezően kerül a kerettantervbe. Nem világos, hogy az atlétika, a labdarúgás és a többi sportág hogyan lép majd fel a délutáni iskolaidőre eső foglalkozások vonatkozásában. Úgy látom, kedvezőtlen helyzetbe juthatnak más sportági törekvések – mondta lapunknak Parti Zoltán, a kajak-kenu program vezetője. – De úgy ítélem meg, hogy egyébként is meglehetősen nagy a zűrzavar ezen a téren, ráadásul a tanintézményekben alapvetően többletforrásokra, többletstátusra és megfelelő tornatermekre, pályákra, a délutáni idő ésszerű elosztására lenne szükség.