Jozef Rohácról a szlovák sajtó korábban megírta: dolgozott a Meciar-féle szlovák titkosszolgálatnak, a SIS-nek. Ennek a momentumnak azért van különös jelentősége, mivel a SIS Vladimír Meciar kormányzása idején több, a szomszédos országokat destabilizálni kívánó akciót is végrehajtott. Ilyen volt egyebek mellett az Omega akció, amelyben sajtóhírek szerint a szlovák titkosszolgálat a pozsonyi, szervezett alvilági kapcsolatain keresztül a magyar maffia egyik ismert körével együtt hajtotta végre a magyarországi robbantásokat. Állítólag a szlovák hírszerző szolgálat korábbi vezetőjének, Ivan Lexának a kinevezése után, tehát 1995-től a pozsonyi „magyar osztály” szoros kapcsolatot épített ki a hazánkban az olajszármazékokat illegálisan forgalmazó maffiával. A robbantássorozat vizsgálata során, nem véletlenül, éppen „a külföldi érdekekben külföldiek által végrehajtott” verzió bizonyult a legerősebbnek.
A kilencvenes évek közepén is történt egy támadássorozat, ezekkel kapcsolatban Homoki János (FKGP) képviselő 1994-ben írásbeli kérdést tett fel a belügyminiszternek. Ebben többek között ez szerepel: „1994. június 1-jén kora reggel Szegeden, a Rókus-templom közelében, egy buszmegálló szeméttárolójában bomba robbant. Egy, a buszmegállóban várakozó nő a repeszektől megsérült. Június 11-én hajnali 2 óra 40 perckor az Országház XIX-es számú kapuját időzített pokolgéppel berobbantották. Személyi sérülés nem történt, de a kapu megsemmisült. Július 23-án hajnali 4 óra körül a Mátyás-templom Halászbástya felőli kapuját robbantották fel. Senki nem sérült meg, de a kár több millió forint volt. A három merényletről annyit mondott a főigazgató úr (az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója – a szerző), hogy ma még közelebbről meg nem nevezett politikai indíték keresendő valamennyi mögött, de az elkövetők külföldre szöktek” – fogalmazott a képviselő.
Ehhez a sorozathoz az ugyanebben az időszakban Szabadkán, szintén templom ellen elkövetett robbantás is hozzátartozik. Erről Boross Zsigmond Attila az Extrémizmus – terrorizmus című 2013-as tanulmányában ezt írta: „Az – országgyűlésiképviselő-választásokat követő – 1994-es robbantássorozat (a szegedi Rókus-templomnál, Parlament XIX. kapuja, Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusánál) elkövetési módszere terrorcselekményeket jelenített meg, azonban a követelés közzététele elmaradt, így az elkövető mellett a társadalom és a hatalom számára értelmezendő üzenet is hiányzik.” Az alezredes külföldi megrendelői és tettesi kört valószínűsít. Az ügyre rálátó forrásunk szerint mindhárom fővárosi, illetve a szabadkai robbantást is a Jugoszláv Néphadseregben rendszeresített tapadó harckocsiaknával követték el. Az okok ma is ismeretlenek a közvélemény előtt. A nyomozás során mindenesetre felvetődött, hogy a merényletsorozat az éppen zajló délszláv háborúval, illetve az abban vállalt szerepünkkel, az esetleges fegyverszállítás megakadályozásával függhet össze.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!