Krimikben vagy kémfilmekben gyakran láthatjuk, amint a nyomozó vagy az ügynök gumikesztyűt húzva kukákban turkál. Izgalmas dramaturgiai fogásnak gondolhatnánk, ám az élet, illetve egy friss kutatás bizonyítja, hogy a „kukázásnak” igenis van értelme. A Fellowes cég Védje adatait! című kampánya jegyében végzett kutatás bizonyítja, hogy elképesztően hanyagok az emberek, ha iratokról van szó. A megvizsgált 200 kilogramm kommunális hulladékból 37 kilogramm tartalmazott visszaélésekre alkalmas adatokat. Ugyanezt a kutatást megismételték szeméttelepen is, ahol 763 kilogramm szelektált papírhulladékot vizsgáltak át, és az iratok negyede tartalmazott bizalmas, sőt érzékeny információkat.
– Kiderült tehát, hogy még mindig nem tekintjük a megsemmisítés nélkül kidobott iratainkat igazi veszélyforrásnak – mondja Kreutz László ügyvezető igazgató. Közölte, két éve kezdték el a kampányukat, ami az adatvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
– Szeretnénk, ha minél többen tudatában lennének az adatlopás veszélyeinek. A közelmúltban értesültem olyan esetről, amikor egy kisvállalkozás és ügyvezetője adataival visszaélve mintegy 2,5 millió forint értékben vásároltak iPhone-kat. Miután a készülékeket nem fizették ki, a szolgáltató eladta a követelést egy behajtócégnek. Hoszszas jogi procedúra vár a vétlen félre – tájékoztatott az ügyvezető igazgató. Kreutz László úgy véli, nem is gondolnánk, hogy hányan élnek vissza a kukából kihalászott információkkal, és követnek el bűncselekményeket.
A kutatás során találtak olyan tervdokumentációt, kiviteli tervet, szakvéleményt, műszaki leírást, építész, illetve statisztikai tervet, amelyek értékes szellemi termékek. De megtalálták egy nagyhatalom budapesti nagykövetségén dolgozó illető személyes adatait, betétszámla-kivonatát, egyenlegösszesítőjét, amelyen rajta volt az utolsó havi fizetési összege.
Ugyanakkor találtak kárpótlási kérelem elfogadásáról szóló iratot, illetve hagyatéki végzést személyes adatokkal. Előkerült egy tartózkodási engedély igénylése is családi állapottal, illetve, hogy volt-e büntetve, valamint az egészségügyi adatokkal. Ugyancsak meghökkentő volt egy gyermekelhelyezési egyezségről szóló irat, a hátoldalán iskolai jegyzetekkel.
Egy patika egyéves, napi bontású kasszabevételi adatokat tartalmazó dokumentációja sokat érhetett volna a konkurenciának, illetve egy bűnözőnek, hiszen kiderült belőle, mely napokon van nagyobb bevétel.
További példa: egy fejlesztési tervdokumentáció hátlapján gyermekrajzok voltak. Tehát a környezettudatos szülő bevihette a papírokat az óvodába, hogy a nebulók rajzolhassanak rá.
Megdöbbentő kézben tartani egy több száz milliós banki átutalás belégjeit, vagy éppen egy család összes iratát az adóbevallástól kezdve az egészségügyi leletekig, amelyekből a család teljes profilja felrajzolható lett volna. A 200 kemény fedeles, egyetemi, kitöltött, de rontott diplomaokmány már csak hab a tortán.
Egy 2013-as hasonló felmérés során egészen elképesztő módon előkerült a hulladékból egy fejvadász céghez beérkezett ezer önéletrajz a toborzó kézzel írt megjegyzéseivel. – Nyilvánvaló, hogy a cégnél visszaéltek a különleges adatokkal – jegyezte meg Kreutz László –, amiért két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, valamint több tíz millió forint pénzbírság.
