Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint a módosítás azért vált szükségessé, mert a migrációs válság kezelése miatt szinte teljesen kimerült az eredetileg 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedések kerete, a felmerülő feladatok hatékony megvalósításához pedig további források szükségesek.
A közigazgatást és a rendvédelmi intézményrendszert komoly kihívás elé állítja a tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának drasztikus növekedése – fejtette ki a tárcavezető, aki szerint a feladatok zökkenőmentes ellátásához, a gyors ügyintézéshez szükséges műszaki és informatikai infrastrukturális feltételek kialakításához, a felkészült személyi állomány biztosításához így többletforrások szükségesek.
A törvénymódosítás ezért az azonnali reagálás lehetősége érdekében a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében létrehozza a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokat, egymilliárd forinttal feltöltve. A kormány a migránshelyzet kezelésére eddig két ütemben biztosított forrásokat: egy kormányhatározattal 22,2 milliárd forintot, az ideiglenes biztonsági határzár létrehozásához pedig 6,6 milliárd forintot.
A költségvetési bizottság egy módosító indítványával 25 milliárd forint többlettámogatást biztosít a Modern városok programra, a megyei jogú városokat érintő fejlesztések előkészítésére, illetve idén megvalósuló beruházásainak finanszírozására.
Varga Mihály szerint a növekvő kiadásokat a tervezetthez képest kedvezően alakuló forgalmiadó- és jövedékiadó-bevételek biztosítják. Az adóbevételek emelkedését egyrészt a gazdaság folyamatos növekedése, másrészt az adófizetési morált javító intézkedések, például az online pénztárgépek bekötése alapozzák meg. A büdzsé módosításában a kiadási és bevételi főösszegek azonos mértékben változnak, vagyis nullszaldósak, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiányt nem változtatják.
A törvénymódosítás tartalmazza továbbá az MTVA 47 milliárd forintos adósságállományának átvállalását is. Varga Mihály szerint ez azért szükséges, mert a szervezetre jelentős terhet ró a részben az MTVA elődszervezeteinek gazdálkodásához köthető, múltbeli problémákat rendező adósságállomány.
A miniszter szerint az MTVA közép- és hosszú lejáratú hiteleinek állam általi átvállalásával a társaság biztosítani tudja a közmédia csatornáin megjelenő tartalmak színvonalát, és maradéktalanul elláthatja a műsorkészítéssel, -gyártással kapcsolatos közszolgálati feladatait.
A nemzetgazdasági tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az adósságátvállalás pénzforgalom nélküli ügylet, a magyar költségvetési elszámolásban nem jelenik meg kiadásként, és az uniós módszertan szerinti hiányt sem érinti.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) működésére az ideinél mintegy 3 milliárd forinttal kevesebb, 77,7 milliárd forint, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságéra (NMHH) 32,3 milliárd áll rendelkezésre jövőre, míg a médiatanácshoz 481 millió forint kerül. Az NMHH 2016-os költségvetését 112 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés kedden.
Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 69,9 milliárd forintot kap jövőre, ami az idei előirányzatnál mintegy 700 millió forinttal alacsonyabb, míg médiaszolgáltatási díjakból több mint 1 milliárd forintos bevétele várható. Kereskedelmi, vagyongazdálkodási tevékenységéből 6,7 milliárd forintos bevétellel kalkulál a büdzséje, 1,6 milliárddal meghaladva az idei előirányzatot.
Kiadásai között a legnagyobb tételt a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenysége tesz ki, 68,4 milliárd forintot, az idei 61,4 milliárd után, míg az MTVA összesen 2,6 milliárdot továbbutal a médiatanácsnak és annak hivatalának, valamint a Közszolgálati Közalapítványnak. Az MTVA jövő évi kiadásai között már nem szerepel a 6,2 milliárd forintos törlesztés, mivel a hitelt az állam átvállalja.
A forrásból 1,7 milliárd kerül a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez, míg az idei évre szánt költségvetés az elfogadásakor, az akkor még önállóan működő négy zrt.-hez együttesen 2,4 milliárdot rendelt. A Magyar Média Mecenatúra program támogatására a forrásból 3,1 milliárd jut jövőre. Az NMHH 32 milliárd forintos büdzséjének legnagyobb része, csaknem 19 milliárd forint frekvenciadíjakból várható, míg kiadásai között a dologi 10 milliárdot tesz ki, a személyi juttatások és kapcsolódó járulékok 8,9 milliárdot.
Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek – egyebek mellett ezekről döntött kedden az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály módosításával. A módosításokat 111 igen, 28 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el.
A változás fontos eleme, hogy személyautók és motorok esetében a díjköteles alkatrészek – például gumi, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezések – után a termékdíj átalányalapon megfizethető. Ez csaknem 1200 gazdálkodót, gépjárműgyártókat és forgalmazókat érint. A parlament pontosította a szankciórendszert és bővítette az értelmező rendelkezéseket is. Eszerint a nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A jogszabály-módosítás az egyéni hulladékkezelést választókat is érinti, az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget felváltja az évente egyszeri előlegbevallási és -megfizetési, majd a tárgyévet követő éves elszámolási kötelezettség. A jogszabály emellett már a külföldi, de hazai áfaregisztrációval rendelkező értékesítők termékdíj-fizetési kötelezettségét is rögzíti online értékesítés esetén.
V. Németh Zsolt, a földművelési tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára korábban azzal indokolta a módosításokat, hogy a gazdálkodók és a hatóságok azonosan értelmezzék és alkalmazzák a szabályokat, s csökkenjenek az adminisztratív terhek, különösen az egyéni hulladékkezelők esetében.
