A netes kiközösítéstől félnek leginkább a diákok

Az oktatási jogok biztosa szerint az iskolai erőszak arányai nem, de formái változtak az utóbbi időszakban.

Összegzése szerint 2014–2015-ben a korábbi változtatások finomhangolása zajlik, az idei év módosulása, hogy a szakképzés elkerült az Emmitől, a következményeket a következő évek mutatják majd. Megjegyezte: az oktatást irányító tárcánál 150 éves tapasztalat gyűlt össze, érdemes lenne az együttműködést még szorosabbá tenni. Példaként a fogyatékossággal élőket hozta fel, akik alól „kiszerveződnek” képzések.

Ikotity István (LMP), a bizottság alelnöke a pedagógusok munkaterheléséről, a tankönyvellátásról és a szeptemberben életbe lépett menzarendeletről kérdezett.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), a testület másik alelnöke szerint általános jelenség a magyar társadalomban az agresszió. A gyerekek saját személyiségükön keresztül beviszik az osztályterembe mindazt, ami otthon éri őket – mutatott rá, hozzátéve: ezt a kötelező óvodáztatás valóban felerősítheti. Mennyiben múlik ez a jó gyakorlatok hiányán, illetve mennyire rendszerszintű problémáról van szó? – kérdezte. Érdekelte a biztos véleménye a pedagógusok önértékeléséről is, illetve arról, hogy több hetet csúszott a tanárok fizetése.

Hiller István (MSZP) szerint a biztosi hivatalnak tekintélye van, amit csinálnak, az rendben van, és sok sikert, jó idegrendszert kívánt a további munkához.

Hoffmann Rózsa (KDNP) kiemelte: a biztoshoz érkezett panaszok száma 1500-1600, ez nem változott, és ez az oktatásban résztvevők számának egy ezrelékét sem éri el. Szerinte a helyzet nem elkeserítő, az emberi természetből fakadóan bizonyos mértékű agresszió mindig jelen lesz. Arra volt, kíváncsi, tízéves perspektívában milyenek az adatok. Megjegyezte: az alapbér fizetése nem maradt el, a túlóra-elszámolások vannak csúszásban.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint rendkívül alapos és informatív volt a beszámoló. A bizottsági elnök arra volt kíváncsi, milyen eszközökkel csökkenthető az iskolai erőszak.

Aáry-Tamás Lajos válaszában a tanárok terheléséről szólva kiemelte: ő alapvetően az oktatási jogok védelmét látja el, a munkajog védelmét nem tudja képviselni. A menzarendszerről kapnak jelzéseket, de nagyon nehéz megtalálni, hogy mindenki ízlésének meg lehessen felelni. A vita most nem jogi mederben folyik – jegyezte meg.

Kitért arra, a tankönyvek ügyében nincs túl sok panasz, idén megérkeztek a kiadványok a gyerekekhez. Megjegyezte, örülne, ha gyerekeket meg lehetne kérdezni a témában, véleményezhetnék ők is a könyveket, hiszen nem feltétlenül felnőttellenesek.

Szerinte amikor az iskolai erőszak jelenségénél a tanárok tehetetlennek érzik magukat, akkor igazat kell nekik adni, és meg kell érteni ezt az érzést. Ezt csak pedagógiai eszközökkel nem lehet megoldani, és a jó gyakorlatok száma kevés. Ha csak a tanárokra „lőcsölik” ezt a kérdést, akkor kudarcot fognak vallani – mondta. A pedagógusok önértékelését szintén munkajogi kérdésnek nevezte, de érdemesnek tartaná megszólítani őket abban a kérdésben, hogy mi a cél, mit várnak el tőlük.

Aáry-Tamás Lajos az egy ezreléket hamisnak nevezte, és jelezte: 20 ezer panaszt kezelt eddig. Ugyanakkor a hivatala hungarikum, és sokan keresik is az együttműködést. A nem kötelező érvényű ajánlásaik 98 százalékát az érintettek elfogadják – mondta az oktatási jogok biztosa.