Diplomamentés törvényesen és „másképp”

Nem folytatódik a tavalyelőtt kezdődött program. Folytatódik viszont a több mint száz vádlottal tavaly indult nyelvvizsgaper.

Ez talán megmagyarázhatja az elmúlt évek nyelvvizsgabotrányait is – azokat az ügyeket, amelyekben tucat-, sőt százszámra vonták, illetve vonják majd vissza a csalárd módon szerzett bizonyítványokat.

A legnagyobb ilyen eljárás november végén kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken. Szegedi Gyöngyvér tanácsának több mint száz vádlottról kell döntenie. Az érintettek között vannak a „megrendelők” és a csalás lehetővé tevői egyaránt. Az ügyészség szerint a bűnszervezet 2013-ban kezdte meg működését. A díjszabást „egyéniesítették”, így a „rászorulók” már 100 ezer forintért hozzájuthattak a kívánt papírhoz, míg másoktól félmillió forintot vagy még többet is elkértek.

A nyomozati szakban egyébként 1009-en kerültek a rendőrség látókörébe, közöttük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó és 48 tűzoltó, de sportolók, ügyvédek, egyetemi oktatók, végrehajtók is voltak a gyanúsítottak listáján. Ebből kitűnik, hogy az érintettek egy része nem a diplomáját próbálta törvénytelen módon menteni, hanem a nyelvpótlékért, a magasabb fizetési kategóriába kerülés vágyával „intézte el”, hogy valós tudás nélkül is nyelvvizsgához jusson.

Több mint kilencszáz esetben vádelhalasztást, huszonöt emberrel szemben megrovást alkalmaztak, 57 rendőrt és 10 pénzügyőrt már elbocsátottak, a jogerős ítélet után pedig mások is erre a sorsra juthatnak.

Egy másik, ehhez képest kisebb volumenű ügyet februárban zárt le elmarasztaló ítélettel a Fővárosi Törvényszék. Akkor V. Zsolt Imrét találták bűnösnek, aki társával általában 300 ezer forintért segített komplex, középfokú angol nyelvvizsgát szerezni tucatnyi embernek. Őt ezért négy év, az ötödrendű vádlottat pedig egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság büntetőtanácsa. A másod-, harmad- és negyedrendű terhelteket ugyanakkor a korrupciós vádak alól felmentették, s pusztán közokirat-hamisítás miatt vonták felelősségre.

A vádlottak között volt tizenhárom vizsgázó is, köztük két rendőr. Egy embert felmentettek, a többieket pénzbüntetéssel, a rendőröket pénzbüntetéssel és lefokozással sújtották. Az ítélet szerint V. Zsolt Imre a Cs. Zoltánon keresztül beszedett pénzért cserébe 2010 és 2011 között külön helyiséget biztosított a „kiváltságos” vizsgázóknak az írásbeli számonkérés idejére, s ott kiosztotta a mindenkinek személyre szabott válaszokat, amit pusztán le kellett másolniuk a vizsgalapra. A szóbeli vizsgát pedig többnyire csak papíron tartották meg.

Ezek után nem csoda, hogy a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) tavaly szeptembertől számos intézkedést léptetett életbe a visszaélések elkerülése végett. A legjelentősebb, hogy körülbelül húsz százalékkal sűrítették az ellenőrzések gyakoriságát. Fazekas Márta, a NYAK vezetője akkor lapunknak elmondta: a helyszíni látogatásokról előzetesen kapnak ugyan értesítést a vizsgaközpontok, ám azt nem közlik velük, hogy melyik telephelyen és pontosan mikor jelennek meg a központ munkatársai, az ellenőrzések így szúrópróbaszerűek. A revizoroknak iratbetekintési joguk is van, ami azt jelenti, hogy a vizsgaszervezés személyi, szakmai, illetve infrastrukturális feltételei mellett azt is megnézhetik, szabályosan vannak-e kijavítva például az írásbeli dolgozatok.