Elfogult bírák a Kúrián?

Noha tavaly jogerős ítélet semmisítette meg a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es választási eredményeit, úgy tűnik, továbbra sincs fegyverszünet a jogászok közt.

A „jog szolgálatában álló” Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) tisztújítása miatt indult per már csaknem két éve zajlik, azóta nem sikerült rendet tenni az igazságszolgáltatás működésében és az emberi jogok érvényesülésében központi szerepet játszó köztestület háza táján. A szervezet ellen a 2014-es választásokon teljes megújulást ígérő Ügyvédi Összefogás Egyesület indított pert, mert szerintük törvénysértően zajlott a voksolás.

Tavaly szeptemberben kiderült, nekik volt igazuk. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete ugyanis megállapította, hogy súlyos jogsértések történtek a tisztújításon. Az ügyben eljáró bíró azt a következtetést is levonta, hogy a választásokat szükségszerűen meg kell ismételni. Ez viszont azóta sem történt meg.

A BÜK bukott vezetése ugyanis nem nyugodott bele a bíróság döntésébe. A legitimitásukat vesztett tisztségviselők úgy döntöttek, hogy felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúrián. Az ügy fontosságát a legfőbb bírói fórum is felismerte, s Wellmann György, a polgári kollégium vezetőjének javaslatára Darák Péter, a Kúria elnöke soronkívüliséget rendelt el az ügyben. A köztestület jogvitáját egy tapasztalt bíróra, Baka Andrásra bízták, aki a Kúria jogelőd szervezetének, a Legfelsőbb Bíróságnak volt az elnöke. Nem mellékes, hogy Bakát idő előtt – a Kúria életre hívásakor – távolították el posztjáról, ami miatt a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon pereskedik a magyar állammal.

Kiderült, éppen utóbbi eljárás az oka annak, hogy a felperesek Baka András tanácsának kizárását kezdeményezték elfogultsági kifogásukban. Minderről az Ügyvédek Lapja is beszámolt. Úgy tudjuk, Baka Andrást a strasbourgi bíróság előtti eljárásban képviselő ügyvéd pozíciót szerzett a BÜK 2014-es választásán, amelynek eredményeit megsemmisítette a bíróság. A főbíró ügyvédjét a köztestület fegyelmi bizottságának tagjává választották, vagyis neki elemi érdeke fűződik a kúriai eljárás eredményéhez. Az Ügyvédi Összefogás beadványa szerint „megállapítható, hogy Baka András és jogi képviselője egymással olyan szerződéses kapcsolatban állnak, amely során kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás felé, és jogviszonyuk mindkettejük számára igen jelentős anyagi bevételt hozhat”.

De nem Baka András az egyetlen, akinek kizárását kéri az ügyvédi csoport. Indítványuk szerint ha Baka elfogultságát megállapítják, azt kérik, hogy ne Wellmann György, a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének tanácsát jelöljék ki az ügyben, mivel ő is elfogult lehet. A kollégiumvezető fia, ifjabb Wellmann György ugyanis egy olyan ügyvédi irodának a tagja – Szecskay Ügyvédi Iroda –, amelynek több tagja tisztséget, vezetője pedig elnökhelyettesei mandátumot szerzett a 2014-es választáson, amelynek eredményeit megsemmisítette a bíróság. Az Ügyvédi Összefogás érvelése szerint ezért a per kimenetele érinti a polgári kollégium vezetőjének fiát, így Wellmann György szerepe aggályos lehet az eljárásban.

Az ügyvédek többek közt a tavaly január elsején hatályba lépett bírói etikai szabálykönyv vonatkozó részeire hivatkoznak. Ezek alapján „a bírónak függetlennek kell lennie társadalmi összefüggésben és a megítélendő ügy részes felei vonatkozásában ( ), illetve „a bíró köteles a perből való kizárását indítványozni, amennyiben képtelen az ügy pártatlan megítélésére, vagy egy külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy erre képtelen”. Ilyen esetek például, ha ( ) „a bírónak, vagy családtagjának gazdasági érdeke fűződik az ügy kimeneteléhez”. Továbbá „a bíró eljárása alatt kerüli az ügyben résztvevő személyekkel a nyilvános, részrehajlás látszatát keltő kapcsolatot”.

Az igazságügyi miniszterhez fordult, s törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez az Ügyvédi Összefogás. A szervezet szerint ugyanis a BÜK ideiglenes vezetését ellátó Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége jogszerűtlenül hívott össze közgyűlést. Szerintük az ideiglenes vezetés csak közfeladatokat láthat el, viszont a közgyűlés összehívása nem tartozik ide. Érvelésük alapján így az ott esetlegesen meghozott határozatok jogszerűsége erősen megkérdőjelezhető. (MN)