Már nem divat férfinak lenni?

Bedő Imre: Egy nőnek ugyanúgy biztonságra van szüksége, mint régen, de ezt manapság máshogy kell megadni.

– Úgy véli, ha javul a gazdasági helyzetünk, akkor nálunk is várható ez az elkényelmesedés?
– Sajnos már most egyre kevésbé van szem előtt, hogy érdemi időt kell a gyerekekkel tölteni, és követni kell bizonyos nevelési elveket. A rohanás és a felfokozott tempó miatt ráadásul a szülők többségében ott munkál a bűntudat is, mivel nem tudnak elég időt tölteni a kicsikkel. Sajnos manapság 60 százalék fölött van a válások száma, és ezek 75 százalékát nők kezdeményezik. Pedig egyedül minden sokkal nehezebb, többet kell dolgozni, kevesebb idő jut a családra, nincs munkamegosztás. Amerikai felmérések szerint azok a párok, amelyek már majdnem elválnak, de végül mégis együtt maradnak, és megjavítják a párkapcsolatot, azoknak pár év múlva sokkal magasabb lesz az elégedettségi szintjük. A válságon túllendülni ugyanis egyfajta minőségi javulást hoz, sikeresebbnek és értékesebbnek élik meg utána az életüket. A kapcsolataink megjavításának mintáját örökíteni a lecserélésük helyett – ma ez a küldetés, ami gyermekeink boldogulásának alapjait leteszi. Nem azt kell bemutatni, mi a mintája a kínok között élésnek, hanem a kapcsolataink megjavításának képességét kell továbbadni.

– A válság kezelésében segítheti a házaspárokat pszichológus, terápia, tanácsadó. Miben támogathatja ezt az ügyet a Férfiak Klubja?
– Azt remélem, hogy mi a megelőzésben segítünk. Tavaly az előadásokon többen is elmesélték a történetüket, és számtalan közös vonás akadt. Összefoglalva elmondható, hogy sokan csak a válás után kezdtek el azon töprengeni, hogy férfiként mi végre vannak a világon, mit tudnak adni egy nőnek. Míg a gyengébbik nem sokat foglalkozik saját nőiségével, addig a férfiak esetében egy-egy komolyabb érzelmi megrázkódtatás – például a válás – előtt fel sem merül, hogy eltöprengjenek saját férfiasságukon. Mi pusztán azzal, hogy erről nagy nyilvánosság előtt beszélni kezdtünk, sokaknak segítünk abban, hogy idejében gondoljanak férfifelelősségeikre, arra, hogy miért érdemes egy nőnek hozzájuk csatlakozni, mi mindent kell tenni azon túl, hogy elmegyünk dolgozni.

– Úgy véli, hogy míg a nők egy része már igen fiatalon tisztában van vele, hogy családot, gyermeket is szeretne, addig egy férfiban nem munkálnak ilyen gondolatok? Bennük nincs ennyire egyértelmű cél, irány?
– Kellene, hogy legyen, de nincs, mivel a férfivá válás nehezebb út. Nővé válni azért könnyebb, mert bár az életük egy szakaszáig a férfiakhoz hasonlóan iskolákat végeznek, nyelvet tanulnak, karriert építenek, tapasztalatokat szereznek, még sziklát is másznak, mégis, amikor gyermeket szeretnének, maga a döntés nővé teszi őket. A gyermek kihordásával és a szüléssel pedig egy olyan természetes folyamaton esnek át, aminek hatására az egész életüket a gyermeküknek rendelik alá. Úgy dolgoznak, szórakoznak, hogy alárendelődnek annak a célnak, hogy felelősek egy gyermekért, akit legjobb tudásuk szerint akarnak nevelni. A férfivá válás útja nehezebb, mert őket nem segíti semmilyen természetes folyamat abban, hogy alárendelődjenek ennek a feladatnak. Önmaguktól kell ezt megtenni. És ma ez nehéz, hisz a felelősségkerülés, a könnyű élet és a fogyasztás hajszolása mindezt gátolja. Pedig a gyerekeknek szükségük van arra, hogy helyes apakép legyen a környezetükben. Akkor lehet értelmes életet élni, ha azt érezzük, hogy amerre járunk, ott virágzik valami. Családalapítás előtt elengedhetetlen volna, hogy felnőtté váljon a férfi és a nő, megismerjék önmagukat is, ne csak egymást próbálják megváltoztatni.

– Ha már szóba kerültek a férfi- és női szerepek, nemrégiben az Ákos-ügy nyomán parázs vita alakult ki arról, hogy valójában mi is egy nő feladata és célja az életben. Egyesek szerint ez a gyermekszülés, valamit a háztartásvezetés, míg mások inkább az önmegvalósításra és a karrierépítésre voksolnak. Hogyan vélekedik erről?
– Nem szeretnék állást foglalni ebben a vitában, úgy gondolom, azzal az értékrenddel, amit mi képviselünk, a Férfiak Klubjában mindennap elköteleződöm. Viszont a működés egyik nagyon fontos eleme, hogy mi soha nem beszélünk a nőkről.

– Hogyan lehet hitelesen kommunikálni családról úgy, hogy közben nem említik a nőt?
– Természetesen szóba kerülnek a nők, de fontos, hogy nem teszünk javaslatokat nekik, nem mondjuk, hogy szerintünk hol rontották el, vagy mit kellene másképp csinálniuk. Értelmetlen lenne. Otthon sem vezet jóra, ha a másikat akarom megváltoztatni. Inkább a saját portánk előtt kell söprögetni. Ha a férfiak minden történelmi korban megtalálták, miként tehetnek hozzá a világhoz, akkor ma is meg kell találnunk. A saját dolgunkat végezzük, a saját hatásunkat csiszoljuk, van nekünk elég feladatunk férfiágon. Mindenkit arra biztatok, hogy válasszon olyan társat magának, akivel tenni tudja azt a jót, amit eltervezett.

– Feleségével két gyermeket nevelnek. Nagyobbik lánya hétéves, a kisebbik négy, igazi lányos édesapának tartja magát. Milyen értékeket közvetít feléjük?
– Nem csak a fiúknak, a lányoknak is szükségük van a férfimintára, hiszen ez alapján választanak később párt is. A felelősség tehát óriási, komolyan kell venni. Ma többet kell beszélni a gyerekekkel arról, hogy mi a pénz, a fogyasztás szerepe, hogy önmagában nem jelent semmit, ha nem azt segíti elő, hogy a családdal közös élményeket éljünk át. Vallom, hogy nem a nagyapáink korát kell visszasírni, hanem mai megoldásokat kell találni. Egy nőnek például ugyanúgy biztonságra van szüksége, mint régen, de ezt manapság máshogy kell megadni, mint korábban, hiszen már nem szükséges karddal lekaszabolni az ellenséget. Ma inkább olyan attitűd kell, hogy fel se merüljön a kérdés, hogy a férfi elköteleződött-e vagy sem. A jelenléte és a családnak való alárendelődése megkérdőjelezhetetlen kell hogy legyen, és nem csak a kommunikációjával, a cselekvéseivel is ezt kell sugallnia.

– A minőségi időtöltés tehát kulcseleme a gyermeknevelésnek. Ebben segít a Férfiak Klubja által működtetett Apa-Fia Kör is?
– Igen, hiszen akkor lehet igazán kellemesen elfáradni, örömmel és megelégedve hátradőlni, ha aktív kikapcsolódást választunk. Most épp nagykövetek jelentkezését várjuk helységenként, akik segítenek abban, hogy a férfiértékeket közös cselekvés közben ápolni szándékozó Apa-Fia Körök mindenhol elindulhassanak. Lényeges, hogy ilyenkor nincsenek jelen nők, ez kizárólag az apák, nagyapák és a fiúk közös tevékenysége. Tavasszal és ősszel kitakarítanak egy „örökbe vett” forrást, fiaikkal és egy szakemberrel maguk készítik fel a bringáikat a nyárra, pékséget, borászatot látogatnak meg, sátoroznak, poroltóval tüzet oltanak, karámot építenek – férfikörben. A férfiak alapvetően versengő típusok, éppen ezért mindenki a lehető legjobb arcát akarja mutatni egy-egy ilyen eseményen, ami nagyon jó példát mutat a fiúknak. Emellett ők közben bele is tudnak hallgatni az idősebbek beszélgetéseibe, megfigyelhetik új barátságok kialakulását, több generáció hozzáállását, amiből szintén tanulhatnak.

– Milyen anyagi ráfordítás szükséges ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a klubba, egyáltalán anyagilag megtérülő befektetésnek tekinti?
– Alapvetően ez nem üzleti vállalkozás, inkább a társadalmi szerepvállalás a fontos. A „legyél becsületes, és vegyél ilyen-olyan téli gumit” nem jó üzenet. Nem az a cél, hogy reklámozzak. Fontos, hogy bárkinek elérhető legyen a klub, és a lehető legtöbbet segítsünk az értékközvetítésben. Kellenek az intézményi támogatók is, persze, de nekik olyan projekteket javasolunk, mint az évente kiosztandó Gránitoroszlán Férfipéldakép Díj vagy az országosan megrendezendő Férfiak Klubja-piknik. Nem akarom, hogy elaprózott reklámok, szponzori hirdetések elnyomják a lényeget.