Működési engedélyüket féltik a kórházak?

Egyes intézményekben az összlétszám harmadát kell évről évre pótolni.

Lapunk több kórházat is megkeresett, hogy kiderüljön: tavaly mennyi volt a betöltetlen álláshely, mekkora az orvos- és nővérhiány, és melyek a legnehezebb helyzetben lévő szakmák. Az orvosok tömeges felmondása miatt 2015-ben többször is a figyelem középpontjába került Szent Imre Egyetemi Oktatókórház a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, 2015-ben a betöltetlen álláshelyek száma az engedélyezett összlétszám 7 százaléka volt. A kérdéseinkre választ adó kórházak közül itt a legmagasabb a hiány, mégis kiemelték, hogy az elmúlt három évben csökkenő tendenciát mutat a fluktuáció. A távozott munkatársak pótlására felvettek aránya az átlagos létszámhoz képest 2014-ben 37 százalék, 2015. október végéig pedig 32 százalék volt. Mint írták, az év utolsó két hónapjában ez az érték emelkedést mutatott. Jelenleg a kórházban az üres álláshelyek száma az engedélyezett létszám 9,5 százaléka.

A budapesti Szent János Kórház tájékoztatása szerint 2015-ben az üres álláshelyek száma náluk 82 volt, jelenleg 84 állás nincs betöltve. Átlagosan 10 és 60 nap között tudnak alkalmazottat találni, az adatok nem jeleznek drámai helyzetet.

Nem ők voltak az egyetlenek, akik kiemelték, az orvoshiány valójában nem akkora gond, mint amekkorának látszik. A Pécsi Tudományegyetemtől azt a választ kaptuk, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat a Klinikai Központ biztosítja. A létszám alakulása itt a következő: 2015. január 1-jén az üres álláshelyek száma 75 volt, ezek aránya a teljes létszámhoz képest 2,5 százalék, és az orvosi munkakörök gyakorlatilag teljesen be vannak töltve. Kiderült: a patológus- és pszichiáterszakvizsgával rendelkező orvosokból nagyon kis létszámú az utánpótlás, ez jelenti a legnagyobb gondot. Arra is kitértek, hogy 2016. január 1-jén az üres álláshelyek száma 121, ebből 67 álláshely tartósan (három hónapnál régebben) üres. Az üres álláshelyek aránya a teljes létszámhoz képest négy százalék, vagyis az adatok alapján tavalyhoz képest majdnem a duplájára nőtt a hiány. Ennek ellenére hangsúlyozták: az üres álláshelyeket a szükséges mértékben folyamatosan be tudják tölteni, létszámhiány nem jellemző.

Facskó Andrea, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, az orvos- és szakdolgozóhiány az országos átlagnak megfelel, ugyanakkor más egészségügyi intézményekhez hasonlóan érzékelik: egyre nehezebb a szakképzett, elkötelezett munkaerő megtartása. – Az álláshelyeket igyekszünk rövid határidőn (egy-két hónap) belül pótolni, de egyes területeken (például onkológus szakorvos) a törekvéseink ellenére is az átlagosnál hosszabb ideje eredménytelen a toborzás. 2016-ban elsősorban szakdolgozói munkakörökben keresünk munkatársakat – közölte az elnök.

Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ főigazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy tavaly decemberben 2434 betöltött és 159 betöltetlen álláshely volt. Az összlétszámhoz viszonyítva a betöltetlen orvosi álláshelyek száma 24, tehát mindössze egy százalék, ami tovább csökken, mivel az év első két hetében négy álláshelyet már sikerült is betölteni. Jelenleg vegyész, gyógyszerész, ápoló, intenzív szakápoló, aneszteziológiai szakasszisztens pozíciókra várnak jelentkezőket. Kitért arra is, hogy nővérhiánnyal (szakdolgozó) néhány szakma esetében ők is szembesülnek, például az intenzív ellátásban, ez azonban nem okoz lényeges problémát. Mint mondta, az országos hiányszakmák közül itt a sürgősségi orvostan, mellkassebészet, érsebészet, nefrológia, gyermekgyógyászat, infektológia területén érezhető hiány.

A budapesti Semmelweis Egyetem kérdéseinkre azt a választ adta: az előrelépési lehetőségek, a szakmai fejlődés, az oktatási, kutatási tevékenységek, valamint az intézmény presztízse miatt a Semmelweis Egyetemen az országos átlagnál jobb a helyzet az orvosok számát illetően. A nővérek esetében itt hozzávetőleg tíz százalékkal többnek tudnának munkát adni. – Betöltetlen álláshelyek leginkább azokon a klinikákon vannak, ahol súlyos állapotú betegeket látnak el, s érzelmileg és fizikailag is megerőltető a gyógyító tevékenység – írták.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy ha ezek a több szempontból is vonzó intézmények nehezen találnak orvosokat vagy nővéreket bizonyos osztályokra, akkor mi lehet a helyzet egy-egy kisebb, rossz állapotban lévő kórház esetében? Arról, hogy a legtöbb intézményvezető miért nem akarja elismerni, hogy a betegellátást sem könnyű megoldani az orvosok alacsony létszáma miatt, lapunk Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökét, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját kérdezte. Rácz Jenő kifejtette, ez is kiváló példája annak, hogy időnként önmagunkat is becsapjuk. – Ma szinte nincs olyan kórház, szakmai terület, ahol ne lenne orvos- vagy nővérhiány. Jelenleg azonban a szabályok szerint aki nem rendelkezik a megfelelő feltételekkel, az nem kap működési engedélyt, sem finanszírozást, tehát mindenki a saját intézményét próbálja védeni – közölte Rácz Jenő.

Azt nem tudni, hogy vajon meddig lehet még elfedni a nyilvánvaló problémákat, és mikor jön el az a pont, amikor létszámhiány miatt be kell majd zárni egy-egy kórházat.