Nyílt levél jelent meg január 11-én, amelyben pszichológusok egy csoportja foglalt állást a nők szerepével kapcsolatos, mostanában igen élénk közéleti vitában. Az apropót három közszereplő egymástól független, de időben közeli megszólalása adta.
Kövér László házelnök a tavaly december 13-i Fidesz-kongreszszuson úgy nyilatkozott: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”
Ugyanaznap került nyilvánosságra Kovács Ákos Echo TV-nek adott interjúja, amelyben kifejtette: nem az a nők dolga, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak, hanem a női princípium beteljesítése. Vagyis tartozni valakihez és gyereket szülni. Az énekes kijelentése nyomán kelt botrányban a Heti Válasz közölt néhány idézetet Bagdy Emőke Hogyan lehetnénk boldogabbak? című, 2013-ban írt könyvéből: „Mi, nők magunk mellé, fölé helyezzük párunkat, hogy védjen és szeressen meg minket. [ ] Ez az alárendelődő, szeretetteli odatartozás, amely határtalanul átadja magát, nem félve, hogy önmagát kiszolgáltatja, és rábízza magát a férfi szeretetére, ez a tiszta nőiség megnyilvánulása.”
Még a lap cikkét megelőzően, december 16-án maga a pszichológus is nyilatkozott a Demokratában, ahol a genderidentitás-elméletet „bizarr, teljességgel képtelen és a fejlődési törvényeknek ellentmondó áramlatnak” nevezte. (A genderelméletről lásd keretes cikkünket – a szerk.)
Ezek után a pszichológustársadalom néhány tagja nyílt levelet fogalmazott meg, úgymond: szakmai párbeszéd indítása céljából. Ebben többek közt azt írták: a genderelmélet bírálói – vagyis Bagdy – nem tudományos érvekkel vitáznak, hanem ideológiai szempontok alapján. Hamis képet festenek, miszerint a szemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne. Emellett „szexista” megnyilvánulásaik hozzájárulnak a nőkkel szembeni társadalmi, politikai és anyagi egyenlőtlenségek fennmaradásához. A levélírók azzal sem értettek egyet, hogy minden nő kizárólag ugyanúgy lehet boldog, ennél összetettebbként jellemezték a kérdést. „Azt képviseljük, hogy a kliensnek kell meghoznia saját döntéseit, meghatároznia saját céljait azon a közösségen, társadalmi közegen belül, amelyben él” – írták.
A nyílt levél megjelenésekor száz szakember fejezte ki virtuális aláírásával egyetértését, azóta pedig több mint hatszázan csatlakoztak. Nemcsak pszichológusok, hanem más szakmák képviselői is: szociológusok, pedagógusok, szociális munkások.
Lászlóffy Julianna klinikai szakpszichológus-jelölt részt vett a nyílt levél szövegezésében. Lapunk kérdésére azt mondta, az állásfoglalás magánszemélyek spontán kezdeményezésére született, egy több ezer főt számláló szakmai Facebook-csoportból indult ki. A csatlakozók a pszichológia legkülönfélébb területeiről érkeztek: van köztük szociál-, iskola- és sportpszichológus, de klinikus is.
– Számos szakmai vita foglalkozott a pszichológusok társadalmi felelősségével korábban is, azonban ezekre egy szűk szakmai közösségen kívül kevesen figyeltek fel. Most úgy éreztük, szakmai felelősségünk az állásfoglalás – felelte a kérdésre, miért döntöttek a kiállás mellett. Ám azt határozottan leszögezte, nem Bagdy Emőke személyét támadták, elvitathatatlan tőle az a rengeteg erőfeszítés, amit a magyar pszichológiáért tett. – Éppen ezért nagy a felelőssége a nyilatkozatokban – magyarázta Lászlóffy Julianna, aki úgy látja, a gyakorló pszichológus feladata kliensei jóllétének elősegítése. Ezért ha egy szakember kinyilvánítja, mi az általa ideálisnak tartott életvitel, abból sok kára származhat a személynek, aki eltér tőle.
– Amíg nem korlátoz másokat, mindenkinek egyéni joga eldönteni, hogyan szeretne kiteljesedni – tette hozzá Lászlóffy Julianna. – Ám az utóbbi idők kinyilatkoztatásai nem ezt szolgálták: bűntudatkeltők, szexisták és kirekesztők voltak. Ráadásul olyan közismert személyektől érkeztek – legyen szó politikusról, énekesről vagy pszichológusról –, akik teljesítményét a közéletben sokan elismerik. A genderelmélettel kapcsolatban úgy fogalmazott: a megközelítés a nemek „társadalmi meghatározottságára” és az ebből adódó egyenlőtlenségekre mutat rá, szemben a „természettől adott” szerepek hirdetésével. Persze a szemlélet lehet vita tárgya, ezért fontos, hogy tudományos diskurzus alakuljon ki, és egy asztalhoz üljenek a más nézőpontú szakemberek. A levelet megfogalmazó pszichológusok – állásfoglalásuk visszhangja alapján – úgy látják, „valami elindult”, ám csak akkor érnek célt, ha párbeszéd kezdődik. Ennek érdekében további fórumokon is készséggel vállalnák a szakmai véleménycserét.
A kiállás nagy nyilvánosságot kapott a sajtóban, közéleti szereplőket is megszólalásra sarkallt. Böjte Csaba közösségi oldalán azt írta, Bagdy Emőke a „magyar nép élő lelkiismerete”. Imádkozik érte, hogy a munkáját töretlen lelkesedéssel tudja folytatni. A „Soma Mamagésaként” ismert Spitzer Gyöngyi szintén a Facebookon jelezte: maga is aláírta a nyílt levelet, „mélyen, belülről egyetért” a megfogalmazottakkal. Meglátása szerint aki a „patriarchális szemlélet adta színjátékban” ragad, az „fejlődésellenes”.
Az ügyben szakmai szervezetek is megnyilvánultak. A Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) állásfoglalást adott ki, amelyben kiemelték: azt ajánlják tagjaiknak, olyan fórumokon fejtsék ki érveiket, amelyek nem aktuálpolitikai érdekeket szolgálnak, hanem a tudomány fejlesztését a gondolatok ütköztetése által. „Történjen ez olyan szakmai közegben, amelyben egymás tisztelete, a szakmai etikai előírások megtartása és az egymás gondolatai iránti tolerancia a természetes. Társaságunk mindenkor szívesen biztosít fórumot az ilyen szakmai vitáknak” – közölték.
Egy másik jelentős szakmai szervezet, a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete (MPÉE) is felhívást tett közzé az ügyben Tegyük tisztába a pszichológia etikai válságát címen. Ebben a megszólaló pszichológusok az általuk és az MPT által is elfogadott Szakmai etikai kódexre hivatkozva több dolgot is kifogásolnak a nyílt levéllel kapcsolatban. Szerintük a szerzők ahelyett fordultak a sajtó nyilvánosságához, hogy a másik fél valós tudományos álláspontjáról tájékozódtak volna. Az építő vitát nem segítették elő, ellenben a kollégáik közötti együttműködésről és a megszólított szakmatársukról valótlan képet festettek. Az MPÉE szerint is szakmai körben kellene eszmecserét folytatni az etikai szabályok betartása mellett, ehhez ők is szívesen biztosítják a fórumot. Igaz, az MPÉE állásfoglalása is megosztotta a pszichológusközösséget. Volt, aki azt tette szóvá, hogy a szervezet elnöke Császár-Nagy Noémi, akinek édesanyja nem más, mint Bagdy Emőke. Más amellett állt ki: a szakmai érvekkel kell foglalkozni, nem azzal, kitől származnak, ezért méltatlan a családi kapcsolatot emlegetni.
Bánfai Károly sportpszichológus – bár nem vett részt az állásfoglalás elkészítésében – örült, hogy csatlakozhat a kezdeményezéshez. Ő is úgy véli, Bagdy Emőke kemény munkájának köszönhetően a szakma egyik legnagyobb neve. Éppen ezért mondatai a pszichológia hivatalos álláspontjaként tűnhetnek fel az olvasók szemében. – Aki a páciensek életével kapcsolatban prekoncepciókat fogalmaz meg – például meghatározza a nők elsődleges életfeladatát –, az ártalmas képet fest a pszichológiáról. Elhiteti, hogy a pszichológus tudja, mi a helyes az életben. Azt üzeni a kliensnek, hogy megítélik aszerint, szeretne-e szülni, vagy milyen a szexuális irányultsága. A pszichológia nem ilyen, a gyakorlatban semmiképp sem – mondta. A sportpszichológus nem gondolja, hogy a szélesebb nyilvánosság által is követhető párbeszéd jön létre, mert a kérdés eleve politikai erőtérbe van ágyazva.
Más szakmabeliek azonban nem értettek egyet a nyílt levéllel. Egy személyiségvizsgálattal foglalkozó jogász-szakpszichológus-tanár azzal érvelt: a Bagdy Emőke nézeteit vitatóknak lehetőségük van azokat a megfelelő fórumokon cáfolni. Erre utalt az MPT állásfoglalása is. Egy ilyen nyílt levelet széles körű szakmai vitának kell megelőznie, egymás álláspontjának kölcsönös tiszteletben tartásával. Ez jelenleg nem tapasztalható. – A nyilatkozatot károsnak tartom a szakma egészére. Azt a látszatot kelti, hogy a kutatási eredmények összevetése, a más nézőpontúakkal szembeni jóhiszeműség, a tényekre koncentráló párbeszéd helyett a kinyilatkozások mellett kiállók száma és a médiában aratott siker dönt egy nézet létjogosultságáról. Ráadásul a kérdés átpolitizált, erős érzelmeket korbácsol fel. Nehéz a higgadt, tényszerű megközelítéshez ragaszkodni, de nem lehetetlen – magyarázta. Bagdy Emőkével kapcsolatban ő is kiemelte tekintélyes, évtizedekre visszanyúló kutatói múltját. Bár a korábbi eredmények nem avatnak senkit tévedhetetlenné, a szakember elfogadja a vitatott interjújában elhangzottakat mint egy lehetséges megközelítést, értékrendet. Sorait azzal zárta, ő is szívesen részt venne a kérdéskörben kezdődő szakmai vitán: „Meglepve tapasztaltam, mások mennyire eltérően értelmezték ugyanazon mondatokat. Mindenképp hasznos lenne, ha Bagdy Emőke kifejthetné bővebben, meglátásait mire alapozza, és válaszolna kérdésekre is a témában.”
A Magyar Nemzet megkeresésére Bagdy Emőke írásban reagált – még az MPÉE felhívásának megjelenése előtt. Hangsúlyozta, nem adott interjút a Heti Válasznak a kifogásolt genderkérdésben. Szerinte a nyílt levél megfogalmazói egy korábbi könyvében írt szöveg kontextusából kiragadott idézésével nem értettek egyet. „Ahelyett, hogy kollegiálisan engem kérdeztek volna meg, politikai nézetrendszerbe burkolt nyílt levéllel terelték el a genderkérdést a szakmától s a szakmaetikától idegen vizekre. Egyetértek az MPT elhatárolódó állásfoglalásával. Személyesen bárki, bármikor fordulhat hozzám, de nincsen több mondanivalóm a pszichológusok nyilatkozatáról” – reagált a professzor.
