Vagyon-visszaszerzési eljárásban foglalta le a nyomozó hatóság a győri ETO Parkot és a stadiont – látott napvilágot a hír márciusban a Quaestor-botrány kirobbanását követően. Később a kormány stratégiailag kiemelkedő jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a csődeljárás alatt lévő ETO Park Kft.-t. A csődtörvény alapján ilyennek az a gazdálkodó szervezet minősíthető, amelynek működése egyebek között nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi szempontból, vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása tekintetében országos jelentőségű, továbbá a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető. Megnéztük, a skandalum után közel egy évvel milyen állapotok uralkodnak a „kiemelkedő jelentőségű” ETO Parkban.
Belépve a plázába jobb kéz felé étterem és bár található, ám bejáratánál tábla jelzi, hiába innánk egy feketét, az egység zárva tart. Szemben ugyancsak üres üzletbe akad a szem, és január 12-ig az ETO-sportbolt sem szolgált ki vásárlókat. Az érdekes koncepció alapján mellette létesített – másik – sportüzlet eladója közli, változó, hogy mennyien térnek be a boltba, a forgalmon az sem dobott, amikor megnyerte a csapat a bajnokságot. Nem meglepő: a kirakatban két meztelen próbababa csalogat, és amíg beszélgetünk, csupán Fortuna barátjai lépnek a boltba, lévén hogy egy kicsiny lottózó is van a nagy térben.
Az épületben alig lézengnek, amerre nézünk, lehúzott rácsok, ETO parkos molinóval takart vagy elhagyott üzletek sorjáznak. Zárva a hipermarket, a patika, a könyvesbolt, csak a kézimunkaüzlet, az állateledeles, pár divatbutik, egy-egy játék- és bútorbolt, valamint a pénzváltó tart ki. Üzemel egy grillbár is, az előtte található asztaloknál – világítás híján – félhomályban falatozik egy-két vendég.
A háromszintes épület legfelső emeletére már a mozgólépcső sem jár, az itt kialakított helyiségek zárva tartanak, üresen tátongnak, vagy talán sohasem találtak bérlőre. Az emelet középpontjában emelt gyaloghídon sem lehet átkelni, szalaggal kerítették el. A szint végében azonban munkásokat látunk, és ütvefúró hangját is hallani.
A valaha itt működő extrém park helyén egy hatalmas, minden igényt kielégítő, 2200 négyzetméteres edzőtermet alakítanak ki; több vállalkozó dobott össze rá kétszázmillió forintot – tudjuk meg az egyik munkástól. Azt mondja, hajnalban és esténként van élet a házban, amikor a jelenleg is működő két kisebb fitneszterembe érkeznek a vendégek. A most épülő létesítményre szerinte van kereslet, és vonzó a leendő vendégek számára a nagy parkoló is. Fél füllel azt is hallotta, teszi hozzá, hogy Pestről is érkeznek hamarosan vállalkozók a házba.
Rá is férne az üzletközpontra, mert ezen a szinten egyedül egy kozmetikai szalon működik; a folyosó centrumában pedig fémcsúszda árválkodik. Ki tudja, mikor siklott le rajta utoljára gyermek. Az említett egyik fitneszterem recepciósa korábban maga is vendég volt, azt mondja, mivel itt speciális edzéseket tartanak, vendégkörük nem csökkent. Az idejárók meg vannak elégedve a klub szolgáltatásaival, nincs okuk váltásra, még ha az épület inkább hasonlít is szellemházra, mint élettel teli bevásárlóközpontra.
Egy emelettel lejjebb is csak kicsit jobb a helyzet: hogy a Quaestor irodája zárva, nem meglepő, de a mellette található palacsintázó és fehérneműbolt ugyancsak lehúzta a rolót. – Az üzlet karácsony előtt zárt be – mondja a szomszédos gyermekruha- és játékbolt eladója –, ahogy több más üzlet is, ami legalábbis elgondolkodtató. Az alkalmazott azt is elárulja, a ház kiadó helyiségei – bár az eredeti terv csupa nagy nemzetközi márkával számolt – lényegében a legszebb időkben is csak félig teltek meg. „Ez lett a baj”, jegyzi meg sopánkodva. Reménykedik azonban, hogy idén nyitnak majd új üzletek.
– Érdeklődők akadnak, többen betértek már hozzánk is, ilyenkor azt tanácsoljuk, keressék meg a felszámolót – közöl még újdonságot búcsúzóul, ám amíg beszélgetünk, nem csak érdeklődő, vásárló sem jár a hatalmas üzletben, ahol láthatóan egyedül is képes ellátni a kiszolgálói feladatokat.
Egy lakberendezési szaküzletben érdeklődünk a történtek, tapasztalatok felől, de a nem túl kedves eladó közli, nem nyilatkozik. E szinten a kormányablak vonzza a legtöbb „vásárlót”: előterében valóságos tömeg, úgy húsz-harminc ember várakozik. A hivatal melletti posta azonban már ugyanúgy kong az ürességtől, mint a teljes második szint. A közelben egy kávézó oázis a sivatagban, egyik asztalánál ülnek is. A tulajdonos azt állítja, két éve üzemelnek, s ez idő alatt semmi nem változott, vendégeik közel fele visszajáró; az üzletek közül sok korábban sem volt kiadva. Pozitív változásokat is lát, ezek között említi, hogy a gyermekélményszigetet hamarosan bővítik (igaz, ott jártunkkor zárva tartott). – Jöjjön vissza márciusban, rá sem fog ismerni a házra – javasolja az üzletasszony, aki szerint az ittenieket nem érdekli a botrány, még akkor sem, ha a pláza korábban a Quaestor-csoporté volt. Neki is érvényes szerződése van, ezért nem izgul. Az épületben járva az embernek olyan érzése támad, mintha a megyeszékhelyen szégyellnék a történteket, az ügyre nem kiteregetni való családi szennyesként tekintenek, amit jobb nem bolygatni.
Más szelek fújnak
Nem takargatják azonban a múltat a futballpálya egyik végén épült, négycsillagos ETO Park Hotel munkatársai. Megtudjuk, hogy a szállodát már nem a Quaestor, hanem az ország számos pontján szállodát működtető Service4You üzemelteti.
Ennek megfelelően a házat új igazgató, Fazekas Eufrozina irányítja. – Bérlők vagyunk, nem pedig jogutódok, és önálló üzleti tervvel rendelkezünk – jelenti ki gyorsan a szállodaigazgató. Mint elmondja, a hotel folyamatosan működött a csődeljárás alatt, egy-két hónapnyi bizonytalanság után helyreállt a rend, a vendégforgalom sem változott, mi több, a szálloda tavaly superior minősítést is szerzett. Azt, hogy az elmúlt időszakban tényleg csak az üzemeltető cserélődött, bizonyítja az is, hogy a hotel korábbi munkavállalóit mind tovább alkalmazzák. Az üzleti utazók és a rendezvényekre érkező vendégek nem pártoltak el a hoteltól, s ha nekik jól megy, jól megy a szállodának is.
Tényleg más szelek fújnak: a recepció pultján található, turistáknak szánt Győr-térkép tetején már nem a Quaestor, hanem egy korábbi ellenlábas üzletközpont logója virít.
Harmincmilliárd forintot invesztált a Quaestor különféle forrásokból a győri futballkomplexumba. Ezt mondta a rendőrségen tett vallomásában Tarsoly Csaba, a brókercég március vége óta előzetes letartóztatásban ülő tulajdonosa az Index információi szerint. A csődbe ment és hatalmas adósságokat maga mögött hagyó Quaestor vezetője egyáltalán nem beszélt a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatairól. Az Index információi szerint Tarsoly a rendőrségen azt állította, hogy ő 2001-ig egyáltalán nem akart futballal foglalkozni, de miután a Quaestor elindította Győrben az első fiókirodáját, megjelentek nála a hazai labdarúgás – közelebbről meg nem nevezett – irányítói, és fél év alatt több tárgyaláson meggyőzték, hogy egy befektetéssel foglalkozó, dinamikusan növekvő cégnek nem szabad kimaradnia a sportágból.
Emlékezetes, a jegybank tavaly március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás kezdődött, ennek során március végén letartóztattak három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét. December végén pedig jogerősen meghosszabbították Tarsoly előzetes letartóztatását, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság erre vonatkozó december 15-i döntését. A Rába futballklubot az MLSZ licencadó bizottsága kizárta az első osztályból. (MN)
