Noha lapunk már tavaly szeptemberben beszámolt arról, hogy az ORÖ részvételével zajlott Híd a munka világába program regionális irodái konganak az ürességtől, s azokban semmilyen munkát nem végeznek a Farkas Flórián vezette Foglalkoztatási Szövetkezet munkatársai, a roma szervezet érthetetlen módon máig nem fordult a hatóságokhoz. Az ORÖ képviselői tegnap tartottak sajtótájékoztatót abban a budai székházban, ahova több mint egy év után tudtak bejutni, azután, hogy az ingatlanok kulcsait „csellel” vissza tudták szerezni a Farkashoz kötődő szövetkezettől. A szervezet ugyanis annak ellenére tartotta vissza önkényesen a patinás budai székház kulcsait, hogy az mindvégig a roma önkormányzat tulajdonában állt.
A fűtés nélküli ingatlanban Vajda László, Kovács István és Pongó Ignác ORÖ-képviselők tegnap lényegében nem tudtak választ adni arra, hogy miért nem fordultak a hatóságokhoz az ingatlan kulcsainak ügyében. Továbbá arra sem volt magyarázatuk, miért nem tettek feljelentést az üresen tátongó ingatlanok miatt, ahol már régóta a Foglalkoztatási Szövetkezetnek kellene munkalehetőséget szereznie a hátrányos helyzetű romák számára. A képviselők elmondták, az uniós program keretében összesen 2,1 milliárd forint ment el az ingatlanokra, azok berendezésire s egyebekre, ám a pontos számokat nem tudták megmondani. Annyi bizonyos, hogy a korábbi ORÖ-elnökhöz, Farkas Flóriánhoz kötődő szervezet irreális nagyságú összegeket költött el informatikára, bútorokra és személyi juttatásokra. Utóbbi tételek ügyében egyébként zajlik nyomozás, az adóhivatal február 24-ig hosszabbította meg az eljárás határidejét.
Az eredetileg csaknem ötmilliárd forintból zajlott uniós program tavaly július 31-én zárult le. A jelenleg miniszterelnöki biztosként tevékenykedő Farkas Flórián vezette szövetkezet ekkor jelentette be, hogy átveszi a stafétabotot a roma önkormányzattól. Közölte, hogy augusztustól megkezdi működését a „Híd a munka világába” Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet, amely több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma családnak nyújthat kiszámítható és folyamatos munkalehetőséget. Mint a szervezet írta, az országos lefedettségű irodahálózat egységes munkaerő-piaci szolgáltatásokat kínál, és megteremti a régiók közötti átjárhatóságot. Kiemelte, hogy olyan kezdeményezés valósult meg, „amire még nem volt példa” Magyarországon, „a foglalkoztatási szövetkezet modelljében egyesül a társadalmi segítségnyújtás és az öngondoskodás lehetősége”.
Csakhogy kiderült, mindez nem volt igaz. A Magyar Nemzet ezt követően végigjárta azt az öt regionális irodát (eredetileg hetet terveztek – a szerk.), ahol a hangzatos bejelentés ellenére csupán személyzet nélküli, nem működő, üres irodákat találtunk a több száz millió forint elköltött uniós pénz után.
