Az ellenzéki pártvezető a budaörsi Budaparkban mintegy kétezer meghívott – országgyűlési és EP-képviselők, diplomaták, párttagok – előtt elmondott egyórás beszédében azt mondta: vannak olyan társadalmi és politikai feladatok, amelyeket az ellenzéknek kell elvégeznie, ha a kormány nem teszi, vagy szembemegy a felelősséggel. Ezek közé sorolta a társadalom szétszakítottságának, megosztottságának enyhítését, amelyhez hidak építésére szólította fel a résztvevőket. Értékelése szerint a Fidesz és az MSZP nem tud és nem is akar a megosztottság ellen tenni, mert az a két párt lételeme, a Jobbik viszont minden irányban megérti az emberek fájdalmát.
A második területként a pártelnök a politikai kultúra „vészes elaljasulását” jelölte meg, és Habony Árpádot, valamint G. Fodor Gábort nevezte a lefelé tartó spirál motorjainak. Hozzájuk képest „a meztelencsiga az gerinces állat, vagy mondjuk Machiavelli egy romantikus tinilány” – jegyezte meg, hozzátéve: attól tart, hogy ez a jelenség átszivárog a társadalomba. Fel kell mutatni egy nívót, amely alá nem szabad menni – jelentette ki.
A kormány az emberek fölött állónak képzeli magát – értékelt, felvetve: „Ez lenne a polgári Magyarország?”. Mint mondta, a Fidesz annyit harcolt a szocializmus ellen, hogy felépített egy másikat, amellyel szemben valódi néppártként kell megjelenni. Szólt arról is, hogy az emberi és közösségi szabadságot meg kell védeni a kormánytól, amely – szavai szerint – az alaptörvény módosításával a rendeleti kormányzást készíti elő.
Ha az ország védelme a tét, akkor a kormány megkapja a Jobbik támogatását, de „balekok sem vagyunk, látjuk, mire megy ki a játék” – fogalmazott, megjegyezve: az emberek a terrorizmustól és a Fidesz „hatalmi tébolyától” is félnek, s mindkettőtől meg kívánják védeni őket. Vona Gábor a harmadik területként a legsúlyosabb állapotban lévő ágazatok felkarolását, mozgósítását nevezte meg azok közül, ahol a Jobbik ellenzékből vállalná a kormányzás felelősségét. Ezek közé sorolta a korrupciót, az egészségügyet és az oktatást.