Ez a kockás ingek hete volt

Kockás ingek, ankarai terrortámadás, moszkvai látogatás, EU-csúcs, balhé Habony lagzija körül – ez történt a héten.

Pénteken tanárok, közszereplők és diákok is kockás ingben tiltakoztak, miután Klinghammer István volt felsőoktatási államtitkár lapunknak arról beszélt: bepipul, amikor látja a tévében, hogy a borotválatlan, kockás inges tanári kar grasszál. Klinghammer a pedagógusok tiltakozására reagált, akik az oktatási rendszer reformját követelik. A Nemzeti Pedagógus Karnak egyébként nincs újabb bérkövetelése, csak azt akarja elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és ennek megfelelően az állami fenntartó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-minimuma, azaz heti huszonkét óra alapján határozza meg a pedagógus-álláshelyeket, és tegye lehetővé a pótlékok differenciálását.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője ezzel szemben csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy a közoktatásban jelenleg nincs lehetőség újabb 15-20 százalékos béremelésre, ezt akkor sem tudja megtenni a kormányzat, „ha gyerekekkel próbálják tisztességtelenül zsarolni”. Lázár a tárgyalásokon való részvételre buzdította a pedagógusok képviselőit, hangsúlyozva: a kormány nyitott a konstruktív együttműködésre.

Palkovics László oktatási államtitkár kedden arról beszélt, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott huszonöt pontból három – a kötelező óraszámok csökkentése, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék – összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene. Kifejtette: ha a jelenlegi huszonhat helyett huszonkettő óra lenne a kötelező óraszám, akkor a különbözetet, a négy órát ki kellene fizetni, ami 15 százalékos bérnövekményt jelentene. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítő pótlék további 2,5 százalékot tenne ki. Ehhez jönnének a különböző, például osztályfőnöki pótlékból adódó összegek.

A héten az is kiderült, hogy Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója évekkel ezelőtt ingyen bocsátotta rendelkezésre Habony Árpád esküvőjéhez az intézmény egy részét – ezt maga Baán is elismerte. Az intézményvezető egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az eset nem egyedi, máskor is odaadta már a múzeumot, ha olyan ember kérte, aki a múzeum jövője szempontjából fontos. Baán egyébként miniszteri figyelmeztetést kapott, de nem mond le.

Szerdán Moszkvába látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy személyesen tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte.

A miniszterelnök az orosz elnökkel közösen Novo-Ogarjovóban tartott sajtótájékoztatón a paksi bővítésről szóló orosz–magyar megállapodásról nyilatkozva hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatos nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mivel a két ország a hatvanas évek óta működik együtt ezen a téren, és nem tett mást a két fél, mint ezeket meghosszabbította. Szerinte bírálatok helyett köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt az együttműködés meghosszabbítására. Orbán Viktor megállapította: a magyar–orosz kapcsolatok jól fejlődnek, ez szavai szerint „kész csoda”. Ezt azzal magyarázta, hogy kedvezőtlen nemzetközi környezetben kell évről évre javítani a kétoldalú kapcsolatokat.

A migrációról kérdésre válaszolva külön is beszélt a kormányfő, kifejtve: az európai biztonság romlásával összefüggő események az európai polgárok egyre nagyobb hányadát teszik megértővé, sőt támogatóvá a magyar állásponttal szemben.

Az EU és Oroszország közötti gazdasági szankciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, az ügyről nyílt vitát kell folytatni. Megítélése szerint az Európai Uniónak és Oroszországnak mielőbb meg kell találnia a gazdasági együttműködés lehetőségét, ellenkező esetben lemarad a világgazdasági versenyben.

Meghosszabbították 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket is – ezt már Vlagyimir Putyin közölte. Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú áruforgalmat – amelyben tavaly konjunkturális tényezők és a szankciók miatt jelentős, negyvenszázalékos visszaesés következett be – idővel sikerül tartós növekedési pályára állítani.

A kétoldalú gazdasági együttműködésről beszélve az orosz elnök a befektetések terén kialakult együttműködésre hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy az orosz vállalatok által a magyar gazdaságban eszközölt befektetések meghaladják a 1,5 milliárd dollárt, míg a magyar cégek oroszországi befektetései a 2 milliárd dollárt.

Szerda délután terrortámadás történt Törökország fővárosában, a merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek megálltak a piros lámpánál. Ahmet Davutoglu miniszterelnök csütörtöki tájékoztatása szerint az öngyilkos merénylet huszonnyolc halálos áldozatából huszonhét a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja, egy pedig civil volt. A Kurdisztáni Szabadság Sólymai nevű szervezet pénteken jelentkezett a támadás elkövetőjeként, a támadás szerintük válasz volt Recep Tayyip Erdogan államfő kurdokkal kapcsolatos politikájára, valamint megtorlás a délkelet-törökországi Cizre városában kialakult helyzetért.

Pénteken egy közel 500 kilogrammos, autóba rejtett robbanószerkezetet is találtak a biztonsági erők a délkelet-törökországi Diyarbakir tartományban. Az út mentén állomásozó csendőrök arra lettek figyelmesek, hogy az ellenőrző ponthoz közeledő jármű 200 méteres távolságban lassítani kezdett, majd megállt. Az autóból ketten szálltak ki, majd rálőttek a csendőrökre, akik szinten tüzet nyitottak. A lövöldözés közben a két ember egy közeli erdőbe menekült, ahol nyomuk veszett. Az autóban talált robbanószerkezetet a tűzszerészek hatástalanították.

A csütörtöki EU-csúcs előtt a visegrádi négyek vezetői összeültek, hogy közös állásfoglalást tegyenek, legfőképpen a migránsügyben. „Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Prágában a találkozót követő sajtóértekezleten. – Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandók biztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre.” A szlovák kormányfő a megbeszélés után hangsúlyozta, Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak B tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.

Hosszú tárgyalások után létrejött a kompromisszumos megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapján. David Cameron győzött: Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat, és csökkentik az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlékot. Az ország kimarad továbbá az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából, ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik. Cameron kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából.