A Budapesten folytatott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: lengyel kollégájával közös célként határozták meg a visegrádi együttműködés (V4) megerősítését. Hangsúlyozta: a következő években a közép-európai térség sikerén múlik az egész Európai Unió sikere, ugyanis „ha mi nem leszünk sikeresek, akkor Európában nem lesz gazdasági növekedés”.
A miniszterelnök által történelmi szövetségként leírt lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokról azt is mondta, hogy egy kipróbált, több száz éves múltra visszatekintő barátságról van szó. Megjegyezte, ez a barátság nem a politikusokon múlik, ha úgy hozná a történelem, még a politikusok ellenére is fennállna.
„Szeretném világossá tenni, hogy minden kettős mérce alkalmazásával szemben – bármelyik irányból is érkezzen –, minden méltánytalansággal szemben, amely Lengyelország irányában tapasztalható, a miniszterelnök asszony és Lengyelország számíthat Magyarország szolidaritására” – hangsúlyozta.
A találkozó középpontjában álló kétoldalú gazdasági kérdésekről szólva a magyar miniszterelnök fontosnak nevezte a lengyel és magyar cégek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ennek érdekében Beata Szydlóval megállapodtak arról – közölte –, hogy a két ország keleti iparvidékeit négysávos gyorsforgalmi utakkal fűzik majd össze. Konkrétan Miskolcot említette, amelyet Kassa irányába autópálya-rendszer kötne össze Lengyelország keleti részével. Megegyeztek továbbá a vasúti összeköttetések és a közvetlen légi közlekedés megerősítésében. Utóbbi például Budapest és Katowice, illetve Krakkó között.
A brit kormány által javasolt uniós reformcsomaggal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: lengyel partnerével megállapították, hogy a brit javaslatok nagy részével egyetértenek, de vannak olyan pontok, amelyekben tárgyalások lesznek még szükségesek. A cél, hogy a jövő hétfői prágai V4-egyeztetést követő brüsszeli csúcstalálkozón a visegrádi tagállamok közös álláspontot képviseljenek – közölte.
Arról is szólt, Magyarország megértéssel fogadja Lengyelország elkötelezettségét amellett, hogy transzatlanti csapatok és eszközök állomásozzanak Közép-Európában. Minden országnak joga van ilyen igényt megfogalmazni – tette hozzá.
A megbeszélésen téma volt a migráció, amellyel kapcsolatban a magyar kormányfő megerősítette: Európa déli irányból védtelen, Görögország nem tudja megvédeni a kontinenst, ezért a magyar kabinet szerint egy új védelmi vonalra van szükség a bolgár–görög és a macedón–görög határon.
A migrációt firtató kérdésre Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ebben az ügyben nyugaton időnként „változó szelek fújnak”, de „ez ne tévesszen meg bennünket”, nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a mostani migrációs hullámot a nyugati országok legtöbbje támogatta. A migráció „nem erőszakkal tört be Nyugat-Európába, hanem kinyitották az ajtókat”, sőt volt, amikor szállították is az embereket, méghozzá ellenőrizetlenül, Nyugat-Európába – mondta.
Szerinte a nyugat-európai politikai vezetők tekintélyes része erre a jelenségre csakúgy, mint fél éve, pozitívként tekint. Ezért – folytatta – nem vagyunk túl az ügy nehezén, mert amíg az európai vezetők nem ismerik fel, hogy rossz dologról van szó, megállítani sem lehet a bevándorlást.
Orbán Viktor amellett érvelt, hogy a nyugatiak csatlakozzanak a közép-európaiak déli védvonalat szorgalmazó gondolkodásmódjához.
Megjegyezte továbbá, hogy Európa nyugati fele szerinte nem méltányolja eléggé azokat a közép-európai tehervállalásokat, amelyeket az Ukrajnából érkezett emberek érdekében tesznek. Lengyelország különösen elismerést érdemel, mert uniós támogatás nélkül is képes ezt megoldani – hívta fel a figyelmet.
„Amikor szolidaritásról van szó, akkor az összeurópai képbe az Ukrajnából érkezettek érdekében mozgósított erőfeszítéseket is kérjük értékelni” – jelezte.
Szintén kérdésre a miniszterelnök elmondta: szerinte vitát kellene indítani arról, hogy milyen EU-t akarunk. Erre a V4-ek vállalkoznak is a következő egy-két évben – közölte.
