Több akadály is áll a kormány népszavazása előtt

Jogászok szerint a kérdés alaptörvény-ellenes, emellett az is kérdés, hogy sikerülne-e elegendő embert az urnákhoz csábítani.

Lattmann Tamás megkeresésünkre már eleve problémásnak nevezte, hogy nem egyértelmű a kérdés. Amennyiben ugyanis az a 120 ezer menedékkérő szétosztása kapcsán meghozott kvótarendszerről szól, akkor alaptörvénybe ütközik, hiszen nemzetközi szerződésről nem lehet referendum. Véleménye szerint azonban a kérdést lehet érteni arra a szétosztási mechanizmusra is, amelyről uniós tervek már vannak, döntés viszont még nincs. Egy ilyen népszavazás elvileg nem ütközne alaptörvénybe, a hatása ugyanakkor mindössze annyi lenne, hogy a miniszterelnöknek az eredmény alapján kellene szavaznia erről az Európai Tanácsban. Lattmann szerint ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria joggyakorlata szerint ilyen esetben sem lehet kiírni népszavazást. Felidézte, hogy a „rendszerbontó népszavazás” keretében ők szerettek volna korábban az európai ügyészség felállítása kapcsán egy hasonló célú kérdésről referendumot, amely kötelezhette volna a kormányt, hogy támogassa ennek az új szervezetnek a felállítását az Európai Tanácsban, ezt azonban az NVB és Kúria is visszadobta.

Hack Péter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy egy népszavazás a magyar Országgyűlés döntését hivatott befolyásolni, ám a most bejelentett referendumnak nem ez a célja, hanem az Európai Uniót érintené. Egy magyar referendum eredményét ugyanakkor az európai döntéshozatalnak nem kell figyelembe vennie.

Kizárólag a kormányhoz közeli Alapjogokért Központ volt más véleményen. Azt közölték, hogy az uniós jog az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem egy önálló és speciális jogterület – így kiírható a népszavazás.

A Jobbik egyébként már hónapok óta szorgalmaz referendumot a kötelező betelepítési kvótáról, ám eddig éppen a Fidesz tartotta ezt megoldhatatlannak. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője októberben még azt mondta, hogy az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. A Jobbik éppen ezért már novemberben beadott egy alaptörvény-módosítást: az alkotmányból törölték volna azt a részt, amely megtiltja, hogy nemzetközi szerződésről népszavazást lehessen kiírni. Akkor az illetékes bizottság, majd a plenáris ülés többsége is elutasította, hogy egyáltalán vitázzanak a témáról. Szerdán a Jobbik ismét beadta javaslatát. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága fogja eldönteni, hogy általános vitára alkalmasnak találják-e a javaslatot.

További érdekesség, hogy a betelepítési kvótával kapcsolatban egy héttel ezelőtt egy magánszemély, Csabai József már beadott egy népszavazási kérdést. Ezt azonban a tegnapi miniszterelnöki sajtótájékoztató megkezdése előtt másfél órával visszavonta. Ez azért fontos körülmény, mert ugyanabban a témában egyszerre csak egy kérdés lehet a választási szervek előtt. Később a kormányközeli Magyar Idők megírta, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kérte ezt a férfitól tegnap délelőtti találkozójukon. A miniszter arra hivatkozott, hogy a kormány is szeretne népszavazást a kötelező betelepítési kvótáról, és az ő kérdésük „tárgyszerűbb és megfelel az alkotmányosság követelményeinek”.

Hosszú folyamat

Egyébként több mint fél év is eltelhet addig, amíg a kérdésben megtarthatják az országos népszavazást, annak ellenére is, hogy – mivel a kormány a kezdeményező – nem kell összegyűjteni a 200 ezer állampolgári támogató aláírást. A Nemzeti Választási Bizottságnak 30 napja van arra, hogy elbírálja a kérdést. A döntés ellen 15 napon belül a Kúriához lehet fordulni, ahol 90 napon belül döntenek. Ezután a jogerőssé vált kérdést a közlönyben közzé kell tenni, majd 5 napon belül az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. A parlamentnek ezek után 30 napja van, hogy döntsön arról, legyen-e népszavazás. Ha elrendelik, akkor ez ellen 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, a testületnek pedig legfeljebb 30 napja van a döntésre. Ezt a határozatot is meg kell jelentetni, amire 15 nap van, a folyamat utolsó állomásaként pedig a köztársasági elnök egy 79 napon belüli – vasárnapi – időpontra kitűzi a népszavazást. Mindez legalább három hónapot vesz igénybe, de mivel nyáron nehéz eredményes referendumot tartani, a népszavazás valószínű időpontja ősszel lesz.