A kormányfő közölte, a kormány az alaptörvényben szereplő törvényi lehetőségekkel élve népszavazást kezdeményez a következő kérdésben: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Hozzátette, a dokumentumot hitelesítés céljából már be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Ahogy a Nemzeti Választási Bizottság honlapján olvasható, a kvóták ügyében, február 17-én Csabai József magánszemély már benyújtott egy kérdést, mely így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarország ne hajtsa végre az Európai Unió döntését a menekültek kvóta szerinti elosztásáról?” Ismert, a párhuzamossági moratórium miatt a kormány nem tudta volna leadni szerdán népszavazási kezdeményezését, ám Orbánék szerencséje, hogy a magánszemély bő másfél órával a rendkívüli bejelentés előtt visszavonta beadványát.
A Miniszterelnöki Kabinetirodára hivatkozva a Magyar Idők később arról írt, hogy Rogán Antal szerda délelőtt találkozott Csabai Józseffel és tájékoztatta őt arról, hogy a kormány is szeretne népszavazást a kötelező betelepítési kvótáról. A miniszter jelezte, szerinte az általuk megfogalmazott kérdés tárgyszerűbb, megfelel az alkotmányosság követelményeinek, ezért kérte, Csabai Józsefet, hogy kezdeményezését vonja vissza. Ezt ő „megértéssel fogadta” és eleget tett a miniszter kérésének. Így megnyílt a jogi lehetőség arra, hogy a kormány benyújtsa népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottsághoz – írta honlapján a Magyar Idők.
Orbán a döntést úgy indokolta, a betelepítés kérdésében való döntéshozatalt az Országgyűléstől elvenni nem lehet, erről a választott képviselőkön kívül más nem dönthet. Elmondta azt is, nem titok, hogy a kormány elutasítja a kötelező kvótát, és aki a népszavazáson ugyanígy tesz, az Magyarország függetlensége mellett is kiáll.
Az út, amit a kormány választott, a népszavazás útja európai dolog, az európai politika része, és jó szívvel ajánljuk azt másoknak is – közölte a miniszterelnök. Hozzátette: nem hozhatunk az emberek feje fölött életüket és a jövő generációk életét súlyosan megváltoztató döntéseket. Úgy fogalmazott, hogy a kötelező betelepítési kvóta újrarajzolná Magyarország kulturális és etnikai arculatát, ehhez pedig nincs joga egyetlen EU-s testületnek sem. Végezetül kiemelte, a kormány a közhangulatnak engedett a népszavazás kiírásával.
A miniszterelnök sajtótájékoztatóján jelen volt lapunk is, és szerettünk volna kérdéseket is feltenni a Nemzeti Választási Irodában kedden történtekkel, illetve Habony Árpád tanácsadó kormányzati szerepével kapcsolatban, de a beszélgetésen három sajtótermék szólalhatott csak meg, az M1, a TV2 és az Origo. Ezek a médiumok sem jelentkezés útján kérdezhettek, hanem Kovács Zoltán kormányszóvivő nevezte meg őket.
A TV2 kérdésére válaszolva a miniszterelnök kifejtette, nem kívánnak más ügyet – példának okáért a vasárnapi zárva tartást – belevonni a betelepítési kvótáról szóló népszavazásba, mert szavai szerint a kvóta más, felmerült témákkal ellentétben nem életmódkérdés, hanem arról szól, hogy kikből áll a magyar nemzet.
Szintén a TV2 kérdezett rá a kedden, a Nemzeti Választási Irodánál történtekre. A kormányfő válaszában úgy fogalmazott, nem először fordult elő ilyen, de a tülekedés szellemében ellentétes mindazzal, amit Magyarországon látni szeretnének. Kiemelte, azért történhetett meg, ami megtörtént, mert a törvényi előírások nem jók, ezért az Nemzeti Választási Bizottságot arra kéri, elemezzék a helyzetet, nézzenek szembe annak fenntarthatatlanságával és tegyenek javaslatot a jogszabályok megváltoztatására.
Az Origo azon érdeklődésére, hogy lemond-e a kormány, ha a népszavazás sikertelen lesz, Orbán elmondta, ezt nem vitatták még meg.
A sajtótájékoztatón több kormányzati potentát is képviseltette magát: felbukkant a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkára, Tuzson Bence, illetve a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke, Rogán Antal is. A rendezvényen megjelent a kormányfő Facebook-oldalának felelőseként elhíresült Kaminski Fanny, Habony Árpád gyermekének édesanyja is. Az érdeklődést láthatóan ő sem fogadta szívesen: a 444 munkatársai rögtön elépattantak kamerájukkal, mire kiviharzott, és csak nemsokkal Orbán Viktor érkezése előtt tért vissza.
A Fidesz közleménye szerint a párt üdvözli, hogy a kormány kikéri és meghallgatja a magyar emberek véleményét a hazánkat is fenyegető uniós betelepítési kvótáról. „Brüsszel az emberek és a nemzeti parlamentek felhatalmazása nélkül akar dönteni arról, hogy bevándorlókat telepít be és egy állandó elosztási mechanizmus szerint szétosztja őket a tagállamok között. Az Európai Uniót erre senki nem hatalmazta fel, Magyarország függetlenségét senki nem veheti el, nem erőltethetik ránk a bevándorláspárti politikát.”
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint uniós kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után a népszavazási kezdeményezés. „Az alaptörvény és a választási jogszabályok egyértelműen rendelkeznek abban a kérdésben, hogy hatályban lévő nemzetközi szerződés, tehát ami Magyarország számára kötelezettséget jelent, azzal szemben népszavazás kiírásának nincsen helye. Egy kötelezettségszegési eljárás egészen biztosan kinézne az Európai Bizottság részéről egy ilyen norma beiktatása miatt az ország alkotmányába, az egészen biztos” – jelentette ki Lattmann Tamás.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az nem lehet, hogy Magyarországon a miniszterelnök döntse el, miről lehet népszavazást tartani. Az MTI beszámolója szerint Tóbiás József budapesti sajtótájékoztatóján szorgalmazta: a kvótareferendummal egy időben a kormány tegye lehetővé, hogy népszavazást lehessen tartani földügyben és a vasárnapi zárva tartásról. Az ellenzéki politikus a kormányfő bejelentésére reagálva azt mondta, a miniszterelnöknek tudomásul kell vennie, nem az nemzeti sorskérdés, amit ő annak nevez. Hozzátette: a földek állami tulajdonban tartása nemzeti sorskérdés. Úgy folytatta: nagyon szeretné, ha a miniszterelnök lenne olyan bátor, hogy a kvótareferendumhoz kapcsolja a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazást is. Az nem megy, hogy egy miniszterelnöknek van joga, a népnek meg nincs – közölte.
Tóbiás József azt mondta, ha ez így történik, akkor érdekeltek lesznek abban, hogy a népszavazás ezekről a kérdésekről sikeres legyen. A kvótareferendumról azt mondta, az MSZP egyetért azzal, hogy ne lehessen az Országgyűlés feje felett a magyar emberek életét befolyásoló döntést hozni. Szerinte azonban meg kell vizsgálni, hogy a kormány népszavazási kérdése megfelel-e az Alaptörvénynek és az EU alapszerződésének.
Az LMP szerint a kormány a kvótareferendum kezdeményezésével tovább folytatja a népszavazás intézményének kiüresítését, ellehetetlenítését a Nemzeti Választási Irodánál kedden történtek után. „A népszavazás a népé és nem a kormányé” – szögezte le sajtótájékoztatóján Ferenczi István, az ellenzéki párt közösségi részvételi szakszóvivője.
Úgy ítélte meg: a kormány ezzel az akciójával azt akadályozza, hogy az emberek olyan fontos kérdésekben hozhassanak döntést, mint a „földrablás” vagy a vasárnapi zárva tartás. „Felháborítónak tartjuk, hogy hülyének nézik az embereket, az ő nevükben is kikérjük ezt” – nyilatkozta, majd elmondta: a konkrét kérdésben akkor foglalnak majd állást, ha azt a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette.
A Jobbik üdvözli, hogy pártjuk kezdeményezése után csaknem fél évvel a kormány is belátta: népszavazáson kell elutasítani a betelepítési kvótát – mondta Z. Kárpát Dániel. Az ügyet nemzeti sorskérdésnek nevezte, és elmondta: pártja csütörtökre ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti frakciókat az esetleges kiskapuk kizárása érdekében. Mint fogalmazott, olyan kérdést kell benyújtani, ami kizárja a visszatoloncolás, a relokáció és minden Magyarországot károsan érintő intézmény lehetőségét.
Kijelentette azt is: a Jobbik egyértelműen a „nem” oldalán áll. A politikus a pártja nevében arra kérte a szavazókat, hogy úgy nyilvánítsanak véleményt: Magyarországra hívatlanul idegeneket ne lehessen betelepíteni.
Emlékeztetett: elnökük, Vona Gábor vetette fel tavaly szeptemberben egy népszavazás szükségességét „mindenféle kvótaszerű megoldás elutasítása érdekében”, ám akkor ezt a Fidesz–KDNP még elvetette. Hozzátette: kedden alaptörvény-módosítást is a Ház elé terjesztettek, hogy létrejöhessen egy ilyen referendum. A politikus indokoltnak tartotta a népszavazás intézményének helyreállítását, „legalább a 2010 előtti formájába”. A Nemzeti Választási Irodánál kedden történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „ne csak a kormány vagy a kormányfő kezdeményezhessen népszavazást különböző kérdésekben, hanem bármely állampolgár”.
A Demokratikus Koalíció szerint nem a kötelező betelepítési kvótáról, hanem a vasárnapi boltzárról, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről és az egészségügy finanszírozásának rendezéséről kellene népszavazást tartani. A párt szóvivője azt mondta, ha ezekhez a miniszterelnök „hozzá akarja csapni” saját kezdeményezését, akkor a referendum álljon négy kérdésből. Ha a kormányfő csak egy kérdéssel, a betelepítési kvótával kíván foglalkozni, akkor viszont a DK arra kéri a demokratikus pártokat és a demokrata szavazókat, hogy bojkottálják az „orbáni népszavazást” – tette hozzá Gréczy Zsolt.
A politikus arra is reagált, hogy Orbán Viktor közölte, kezdeményezi, hogy a NVI, illetve az NVB elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására. A szóvivő kiemelte, hogy ezeket a jogszabályokat a kormány alkotta, az NVI-nél pedig „nem tülekedés történt, hanem jogtiprás”. Felszólította a kormányfőt, hogy ne próbáljon elbújni a felelősség elől, ne próbálja a választási bizottságra és más pártokra kenni a felelősséget.
