A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, s úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem egyértelmű.
Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria pedig kedden – az internetes oldalán közzétett végzése szerint – megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos, és hitelesítette a kérdést.
A Kúria szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó, különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó, és utalt arra, az Alkotmánybíróság is kifejtette már, hogy a földtulajdonnak sajátos természeti és vagyoni jellemzői vannak, ezek pedig indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését.
A Kúria megjegyezte: közvetett módon, azaz áttételesen szinte mindegyik kérdés kihat a költségvetési törvény tartalmára, de amikor azt vizsgálják, hogy a hitelesítésre feltett kérdés tiltott népszavazási tárgykört érint-e, figyelemmel kell lenni annak a jogterületnek a sajátosságaira is, amely a kérdés tárgyára vonatkozik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a földért fizetett vételár kötött, és csak föld vásárlására fordítható, vagyis a felhasználásról nem a költségvetési törvényben dönt az Országgyűlés, hanem csupán technikailag megjeleníti a – költségvetési törvényhez képest – más törvényben rögzített felhasználási kötöttség pénzügyi következményét. A bíróság szerint ez a felhasználói kötöttség feloldja a hitelesítésre feltett kérdés és a költségvetési törvény tartalma közötti közvetlen és jelentős kapcsolatot.
A Kúria álláspontja szerint a kérdés alapján eldöntendő, hogy a termőföld továbbra is állami tulajdonban maradjon, vagy az állam értékesítheti. Az alaptörvény alapján az állami földtulajdon értékesítésekor nem(csak) költségvetési kérdésről, hanem a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásról is szó van. A Kúria megítélése szerint a termőföld sajátos természeti és vagyoni jellemzői alkotmányosan is indokolják a külön kezelést, azt, hogy az állami tulajdonban álló termőföld értékesítése nem csupán költségvetési, sőt elsősorban nem költségvetési kérdés.
A bíróság szerint tehát a népszavazásra feltett kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat közvetett, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel, vagyis lehet népszavazást tartani arról, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról az Országgyűlés törvényt alkosson.
A Kúria álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel, a kérdés a magyar nyelv nyelvtani szabályai szerint félre nem érthetően az állami tulajdonban lévő termőföldek teljes eladási tilalmára vonatkozik.
A Kúria mindezek alapján megváltoztatta az NVB határozatát, és a kérdést hitelesítette.
A Kúria döntése jogerős, azt meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. A megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
Gőgös Zoltán korábban közölte: pártja az Alkotmánybíróságnál is megpróbálja elérni, hogy tegye semmissé „a spekulánsokat helyzetbe hozó” jogszabályt.
