A bíróság szerint tehát a népszavazásra feltett kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat közvetett, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel, vagyis lehet népszavazást tartani arról, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról az Országgyűlés törvényt alkosson.
A Kúria álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel, a kérdés a magyar nyelv nyelvtani szabályai szerint félre nem érthetően az állami tulajdonban lévő termőföldek teljes eladási tilalmára vonatkozik.
A Kúria mindezek alapján megváltoztatta az NVB határozatát, és a kérdést hitelesítette.
A Kúria döntése jogerős, azt meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. A megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
Gőgös Zoltán korábban közölte: pártja az Alkotmánybíróságnál is megpróbálja elérni, hogy tegye semmissé „a spekulánsokat helyzetbe hozó” jogszabályt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!