Törvénysértés állami támogatással?

A korábban beolvasztásra ítélt háttérintézményektől távozók sem kapták meg járandóságuk jelentős részét.

Magyar Nemzet
2016. 02. 11. 5:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Lázár János kancelláriaminiszterhez köthető bürokráciacsökkentés kapcsán az elmúlt hetekben leginkább azokról az állami cégekről és háttérintézményekről lehetett hallani, amelyek az idei év második felétől, vagy 2017. január 1-jével szűnnek meg jogutóddal vagy éppen a nélkül. Azonban vannak olyan cégek, ahol már az idei év elején megtörtént a fúzió. Ezek egyike az Educatio Kft., amely a fideszes belharcok eredményeként január 1-jével „beolvadt” az Oktatási Hivatalba. A kisebb (de az oktatási területen valódi munkát, többek között az érettségi, illetve a felvételik szervezését eddig végző) cég dolgozóinak egy részét olyan feltételek elé állították, amelyet többen nem fogadtak el.

Forrásaink szerint valójában éppen ez volt az állam célja, hiszen így nem kellett magasabb lelépési összeget fizetni az „önként” távozóknak. Az igazi meglepetés azonban a napokban érte az Educatio volt munkatársait, akik közül többen arról tájékoztatták lapunkat, hogy a törvényi határidőig járandóságuknak csak egy részét (pl. a januárra egyébként is járó munkabérüket) kapták meg. A munka törvénykönyve (Mt.) alapján viszont legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon (ez február 5-e volt – a szerk.) a volt munkavállalók számláján kellett volna lennie az egyéb járandóságoknak, de ezek a jóváírások tegnapi lapzártánkig sem érkeztek meg.

Információink szerint ezen összegek rögzítését az Oktatási Hivatal (OH) ugyan elvégezte, de az utalást csak a Magyar Államkincstár (MÁK) jóváhagyása után teljesíthetik. Ez pedig a törvényi határidő lejárta után napokkal sem történt meg. Ráadásul a távozó dolgozók a munkakereséshez szükséges dokumentumokhoz sem juthatnak hozzá addig, amíg a járandóságukat nem kapják meg. Az igazolások határidőre történő ki nem adásával szintén megsérthette az állami tulajdonú cég az Mt. vonatkozó előírásait.

Az államkincstár törvényes működése körül egyébként nem először merülnek fel aggályok. Február elején derült ki, hogy hónapok óta sok mentős nem kapja meg időben a munkabérének kisebb-nagyobb részét. A MÁK erre lényegében úgy reagált, hogy az Országos Mentőszolgálatra tolta az utalások felelősségét. Pedig a Népszabadságnak több intézményvezető is jelezte, hogy az új kincstári elszámolóprogram őszi rendszerbe állítása óta nincs olyan bérkifizetés, amely problémamentes lett volna. Ráadásul az is kiderült, hogy kórházi dolgozók és tanárok sem jutnak időben jogos járandóságukhoz. Ezért az MSZP felszólította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy legkésőbb február végéig tegyen rendet a Magyar Államkincstárnál, és oldja meg, hogy az állami alkalmazottak időben, pontosan kapják meg a fizetésüket.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten úgy fogalmazott: igazoló jelentést kért a Magyar Államkincstártól a hibás bérkifizetések miatt.

Természetesen megkerestük a MÁK sajtóosztályát, hogy mi az oka a törvényi mulasztásnak, s mikor jutnak jogos járandóságukhoz és az elhelyezkedéshez is szükséges igazolásokhoz a volt dolgozók, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.