A tudósítás az új típusú terrorizmusról nevüket elhallgató szakértőkre hivatkozik (maga a kifejezés az adás 14.44–14.52-ig tartó részében hangzik el, a tudósítás a 15. perctől nézhető meg). A képernyőn található hírcsík erősíti, hogy mindez nem tréfa, hiszen Brüsszelben a Schaerbeek nevű negyedet robbanás rázta meg. Arról, hogy mindez hogyan kezdődött, az M1 külföldi példákról tesz említést. Kezdetben a drágább alapanyagokat olcsóbbakra cserélték ki, s az élelmiszer-hamisítással többet kerestek a latrok, mint a kábítószer-kereskedelemmel. A helyzet azóta romlott, mert ma már káros és akár mérgező anyagokat tesznek bele ételeinkbe. Nagy-Britanniában például egyes marhahúsos lasagne-ba lóhúst kevertek a terroristák, először 60, később pedig 100 százalékban. A helyzet azonban nem egyedülálló – tudjuk meg –, több országban, például nálunk is lóhúst talált az élelmiszer-terrorelhárítás, azaz a Nébih a hamburgerekben.
Megismerkedhetünk az élelmiszer-terrorizmus fajtáival is. Erről beszélhetünk akkor, amikor
Ugyancsak ismeretlen szakértők szerint ez a folyamat megállíthatatlan. Az élelmiszer-terrorizmus tönkretesz bennünket és a világot, a komoly büntetések kilátásba helyezése ellenére. A tudósítás Dániát és Kínát említi, ahol elrettentő a szigor. Az előzőben fegyház jár az élelmiszer-terroristáknak például a vajhamisításért, utóbbiban pedig papír tesztcsíkokkal vértezik föl a lakosságot, hogy kiszűrjék az ártalmas anyagokat.
Idehaza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih vigyáz ránk, amely a szervezeten belül létrehozta az élelmiszer TEK-et, a kiemelt ügyek igazgatóságát, amely már túl van az 1097. ellenőrzésén. A Nébih Hajdú Jánosa, Bognár Lajos helyettes államtitkár borús képet fest a helyzetről. Kórházi adatokat sorol az élelmiszer-terrorizmus következményeit érzékeltetve, majd a lakosság és az élelmiszer-forgalmazók segítségét kéri a hatékony terrorelhárításhoz.
A tudósítás végén az ismeretlen szakértők arra hívják föl a figyelmet, hogy inkább ismerős piacokon jó minőségű hazai termékeket vásároljunk, mert minél messzebbről jön az áru, annál nagyobb veszélynek van kitéve a lakosság. A rossz minőségű hazai termékekről végül nem esett szó.
