Jogerős: bűnös Dávid Ibolya és Herényi Károly

A Fővárosi Törvényszék megrovásban részesítette őket.

Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben „belekeverik” a titkosszolgálati botrányba.

Ezt követően Dávid Ibolya is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi–Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, a védők felmenésért.

A Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott másodfokú tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt mondta, az elsőfokú ítélet nem azokkal foglalkozott, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték. Mint mondta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és kérte a vádlottak felmentését, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Helmeczy László, a tárgyaláson megjelent Herényi Károly ügyvédje is arról beszélt, az ügy valódi sértettje Dávid Ibolya, és hangsúlyozta, Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, „nem csinált semmit”.

Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt.

A Fővárosi Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság szerint az elsőfokú bíróság megfelelően felderítette a tényállást, és abból megalapozottan vont le következtetést a vádlottak bűnösségéről.

A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly miatt vetődött fel Almássy tanácsadóiban, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A bíróság szerint egyértelmű az is, hogy a vádlottak közvetítők útján fejtették ki a fenyegető magatartást.

A bíróság hangsúlyozta: elismert közérdek fűződik a pártok demokratikus működéséhez, ezért nem kifogásolható, ha a politika résztvevői az őket ért sérelemmel a nyilvánossághoz fordulnak. Azonban – mint ahogy itt is – ha a jogsérelmet arra is felhasználják, hogy a saját személyes érdekeit is érvényesítsék, akkor számolniuk kell a büntetőjogi felelősségre vonással. A bíróság szerint a vádlottak túlléptek a közérdek érvényesítésén és „a jogellenesség talajára tévedtek”, amikor egyéni érdekeket érvényesítettek – meg nem engedett módon.

A bírósági tárgyalást követően Herényi Károly újságíróknak arról beszélt, az ítéletnek semmi köze az igazsághoz, és megítélése szerint már a vádak is hamisak voltak, ezért csak rossz ítélet születhetett. Mint mondta, az ügynek az a tanulsága, hogy minden magyar állampolgár retteghet, ha egy tudomására jutott bűnüggyel a nyilvánossághoz fordul, mert őt fogják meghurcolni.