Hozzátette: idén még működőképes a kafetéria-rendszer, a változásokat 2017. január elsejétől kell elindítani, ezért a kafetéria gyakorlatilag minden kormányülésen téma valamilyen formában. A miniszter kiemelte, hogy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül. Rogán Antal hangsúlyozta továbbá, hogy a brüsszeli döntés nyomán már nemcsak a kafetéria megmentése, hanem egy kedvezőbb megoldás kidolgozása a cél.
Kifejtette: az eddig ismert kafetéria-rendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben. Emellett a kormány azt szeretné, hogy legyen a béremeléseknek járulékmentes része, ezáltal a béremelés nem jelent plusz terhet a munkaadók és a munkavállalók számára sem, azonban ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba – fogalmazott.
Erről folyik az egyeztetés jelenleg a munkaadókkal, a miniszterelnök bejelentése sem végleges döntést jelent, hanem azt, hogy a javaslat véleményezésére kérte fel a szervezeteket – jegyezte meg a miniszter.
Rogán Antal arra a felvetésre, hogy a külföldi multinacionális cégek kafetéria-rendszerbe való beengedésével Brüsszel elégedett lett volna, úgy válaszolt: lehet, de nem biztos, hogy a magyar emberek jól jártak volna, mivel jelentős mennyiségű profit áramlott volna ki az országból. Ehelyett viszont az Erzsébet-utalvány rendszerén keresztül beáramló összegeket visszafordította a kormány gyerekszálláshelyek fejlesztésére és gyerekek üdültetésére – fűzte hozzá.
